Romániában és Bulgáriában elsősorban anyagi okokból dolgoznak tovább a nyugdíjasok
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unióban tavaly nyugdíjba vonult személyek 13 százaléka dolgozott tovább, míg a lista végén álló Romániában mindössze 1,7 százalékuk vállalt munkát – derül ki az Eurostat munkaerő-felmérésének hétfőn közzétett adataiból.
2024. december 10., 21:482024. december 10., 21:48
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint a balti országok közül Észtországban (54,9 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik az első öregségi nyugdíj folyósítása után tovább dolgoznak, majd Lettország (44,2) és Litvánia (43,7) következik, a legalacsonyabb az arány Spanyolországban (4,9), Görögországban (4,2) és Romániában (1,7).
Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból.
Dániában (61 százalék), Hollandiában (59,6) és Olaszországban (51,7) a legmagasabb azok aránya, akik azért vállalnak munkát a nyugdíjba vonulás után, mert szeretnek dolgozni. Másfelől Cipruson (68,6 százalék),
Dániában, Hollandiában és Svédországban az átlagos nyugdíjkorhatár meghaladja a 64 évet. A legalacsonyabb, 60 év alatti a nyugdíjkorhatár Szlovéniában, Görögországban, Romániában (59,5 év) és Ausztriában.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)