Az Eurostat adatai alapján Románia nem előzte meg Magyarországot a 2022-es vásárlóerő-paritáson számolt gazdasági növekedés (GDP) alapján a Nézőpont Intézet számításai szerint, amelyről pénteken tájékoztatta az MTI-t.
2023. december 01., 11:132023. december 01., 11:13
Azt írták, a közelmúltban a sajtó több ízben foglalkozott az Eurostat friss adatával, amely szerint 2022-ben, vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói annak jártak utána, vajon igaz-e, hogy Románia gazdaságilag megelőzte Magyarországot.
,,Az Eurostat adatai alapján a válasz egyszerű: nem" – szögezik le a közleményben.
Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.
a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét Magyarország ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.
Az intézet azt írta, a GDP valóban egy fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. A románok közel felének (47,9 százalék) nehézséget okozna egy váratlan kiadás finanszírozása, míg a magyaroknak csak harmada (33,9 százalék) élne meg egy ilyen helyzetet hasonlóan. Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010. és 2021. közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ról 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.
A Nézőpont Intézet szerint
A Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság - írták. A 20-64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta 9-ről 5,6 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent - olvasható a közleményben.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!