Megállapodtak. AZ OMV a fekete-tengeri kitermelésből származó földgázt szállít Németországnak
Fotó: OMV Petrom
Az osztrák OMV megállapodást kötött arról, hogy 2027-től gázt szállít a német Unipernek a fekete-tengeri projektjéből – közölte a Reutersszel három, az ügyet ismerő személy, miközben Európa új utakat keres az energiabiztonság növelésére, miután megszakította kapcsolatait Oroszországgal.
2025. január 08., 15:252025. január 08., 15:25
2025. január 08., 16:192025. január 08., 16:19
A Neptun Deep projektből származó, 15 terawattóra földgázra vonatkozó ötéves megállapodás – amelyet korábban nem hozott nyilvánosságra az OMV– azt követően jött létre, hogy Oroszország január elsejétől leállította az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, és az Európai Unió eleve csökkentette az orosz gáz beszerzését az ukrajnai invázió miatt.
és ez lenne az első olyan megállapodás, amely megerősíti a régóta várt mélytengeri projektet, több mint egy évtizeddel azután, hogy a Fekete-tenger romániai szakaszán először találtak gázt. A Neptun Deep, amely várhatóan 2027-ben kezdi meg a kitermelést, becslések szerint 100 milliárd köbméter (bcm) kitermelhető gázt rejt, ami az EU egyik legjelentősebb földgázlelőhelyévé teszi.
Az OMV Petrom – amely az OMV többségi tulajdonában van, míg a román állam 20,7 százalékos részesedéssel bír benne – először 2012-ben jelentette be, hogy 42-84 milliárd köbméternyi gázt fedezett fel a Fekete-tengeren.
Az Uniper nem kívánt nyilatkozni a gázügyletről. Az OMV és az OMV Petrom sem válaszolt a megkeresésre.
A tárca szerint „az OMV Petrom által a Neptun Deep mezőből származó földgázmennyiség 2027 utáni, egy nagy német vállalatnak történő jövőbeli exportjáról szóló információ természetes lépés egy, az országunk és Európa számára stratégiai jelentőségű projektben”.
Ráadásul ezek a becslések a fúrási műveletek előrehaladtával jelentősen növekedhetnek. Biztosítjuk, hogy ezt az erőforrást felelősségteljesen, Románia és polgáraink javára hasznosítjuk. A projektben részt vevő mindkét partner, mind a Romgaz, mind az OMV Petrom felelős a saját döntéseiért a kitermelt gáz jövőbeni kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban, a törvényes feltételek mellett és Románia energiabiztonságának védelmével” – áll a minisztérium közleményében.
Az export a Neptun Deep projekt üzleti tervének része, és tükrözi Románia elkötelezettségét, hogy hozzájáruljon az európai energiabiztonsághoz – közölte a minisztérium.
Románia már most is a legnagyobb földgáztermelő az uniós tagállamok között, a Romgaz termelésének 2024-től történő növelésének és a nagyszabású kitermelés újraindításának eredményeként, többek között a Caragele lelőhelyen. A jelenlegi 8-10 milliárd Nm³ körüli termelésével Románia teljes mértékben fedezi fogyasztását anélkül, hogy importra szorulna. 2027-től Románia éves termelése megduplázódik, és 18-20 milliárd Nm³-re emelkedik.
A működés első évében tehát legalább kétszer annyi gázt fogunk termelni, mint Románia jelenlegi hazai fogyasztása.
Ebben az összefüggésben határozottan kijelenthetjük, hogy
Ráadásul az európaiaknak exportált gáz után fizetett bányajáradékot és adókat Romániában fizetik ki, és ezek a román állami költségvetés bevételeivé válnak” – mutatott rá a tárca.
Az OMV Petrom és az állami tulajdonú Romgaz, amelyek 50:50 arányban birtokolják a Neptun Deep gázmezőt, 2023-ban hagyták jóvá a projektet.
A cégek azt tervezik, hogy a gázt külön-külön értékesítik, de egy román törvény értelmében a kormánynak elővásárlási joga lesz a projektből származó gázra. A cégek szerint hatalmas lehetőségek rejlenek további felfedezésekben a Fekete-tenger romániai szakaszán, ahol az ország becslések szerint 200 milliárd köbméternyi tartalékkal rendelkezik, ami hozzájárulhat a régió ellátásának diverzifikálásához.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!