Siralmas a helyzet. Románia százszor több paradicsomot hoz be, mint amennyit exportál
Fotó: Pixabay.com
Csak néhány év múlva javulhat az élelmiszer-deficit Romániában, mert amíg nincs elég feldolgozókapacitás az országban, a helyzet nem tud javulni – értékelt Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy Románia számottevően több élelmiszert importál, mint amennyit külföldre szállít.
2022. augusztus 16., 08:462022. augusztus 16., 08:46
Ötmilliárd euróval járult hozzá az élelmiszer-deficit a külkereskedelmi mérleghiányhoz, Románia tavaly háromszor annyi élelmet importált, mint amennyit eladott külföldre, számolta ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi szaklap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján. Az elemzés rámutat: 2021-ben Románia 2,1 milliárd értékben exportált élelmiszert, ez 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi kivitelhez képest.
Hiába növekedett ugyanakkor az export, ez még csak felére sem tudta csökkenteni az élelmiszerek terén a külkereskedelmi mérleghiányt, mivel 2021-ben az ország 6,8 milliárd euró értékben hozott be külföldről élelmet, tehát háromszor annyit, mint a külföldön értékesített romániai termékek. Ennek ellenére biztató, hogy az import növekedési üteme lassúbb, mint az exporté, egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt, ám ez a különbség még mindig nem elég a deficit kiegyenlítéséhez.
Viszont a hús terén 700 millió eurós a külkereskedelmi mérleghiány, a gyümölcs esetében 600 millió, a tejnél 500 millió, a zöldségek esetében 400 millió euró. Az ország tavaly 976 millió euróra vásárolt húst külföldről, és csak 239 millió euróra adott el a határon túl. A hatalmas különbséget a sertéshús generálja, amiből 525 ezer tonnát hoztak be külföldről.
A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot
Fotó: Veres Nándor
Dana Tănase, a Román Húsipari Egyesület (ARC) igazgatója szerint amíg az afrikai sertéspestis terjedését nem sikerül megfékezni, nem is javul a helyzet. A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy a külföldön élő románok körében is hatalmas a kereslet a népszerű csórékolbász (miccs) iránt, a romániai feldolgozók külföldről behozott húsból készítik el, majd viszik ki újra a diaszpórában élőknek.
közben a hazai termelők kénytelenek eldobni a termés egy részét, mert nincs megfelelően megszervezve az értékesítési hálózat.
A feldolgozókapacitás hiányát leginkább a gabona terén érzi meg az ország, hiszen 3,6 milliárd euró értékben adunk el külföldre gabonát, vagyis alapanyagot, közben 131 millió euróra vásárolunk a határon túlról malom- és sütőipari terméket, feldolgozva pedig csak 26,7 millió euróra exportálunk.
Magyar Lóránd, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a szomorú mérleg kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, felmerült ugyan, hogy Bukarest megtiltja a gabonakivitelt, de ez megvalósíthatatlan olyan körülmények között, hogy nincs elegendő feldolgozóipar.
Magyar Lóránd
Fotó: RMDSZ
A Szatmár megyei parlamenti képviselő arra is kitért, hogy
A politikus egyúttal rámutatott, európai uniós tendencia, hogy minél inkább lerövidítsék az utat a termelőtől a vásárlóig. A termelőtől az asztalig projekt keretén belül lesznek pályázati kiírások a feldolgozókapacitás növelésére, de ennek hatása nem mutatkozik meg egyik napról a másikra, az eredmény csak néhány éven belül látszik majd meg a külkereskedelmi mérlegen.
Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak”– mutatott rá Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!