Siralmas a helyzet. Románia százszor több paradicsomot hoz be, mint amennyit exportál
Fotó: Pixabay.com
Csak néhány év múlva javulhat az élelmiszer-deficit Romániában, mert amíg nincs elég feldolgozókapacitás az országban, a helyzet nem tud javulni – értékelt Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy Románia számottevően több élelmiszert importál, mint amennyit külföldre szállít.
2022. augusztus 16., 08:462022. augusztus 16., 08:46
Ötmilliárd euróval járult hozzá az élelmiszer-deficit a külkereskedelmi mérleghiányhoz, Románia tavaly háromszor annyi élelmet importált, mint amennyit eladott külföldre, számolta ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi szaklap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján. Az elemzés rámutat: 2021-ben Románia 2,1 milliárd értékben exportált élelmiszert, ez 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi kivitelhez képest.
Hiába növekedett ugyanakkor az export, ez még csak felére sem tudta csökkenteni az élelmiszerek terén a külkereskedelmi mérleghiányt, mivel 2021-ben az ország 6,8 milliárd euró értékben hozott be külföldről élelmet, tehát háromszor annyit, mint a külföldön értékesített romániai termékek. Ennek ellenére biztató, hogy az import növekedési üteme lassúbb, mint az exporté, egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt, ám ez a különbség még mindig nem elég a deficit kiegyenlítéséhez.
Viszont a hús terén 700 millió eurós a külkereskedelmi mérleghiány, a gyümölcs esetében 600 millió, a tejnél 500 millió, a zöldségek esetében 400 millió euró. Az ország tavaly 976 millió euróra vásárolt húst külföldről, és csak 239 millió euróra adott el a határon túl. A hatalmas különbséget a sertéshús generálja, amiből 525 ezer tonnát hoztak be külföldről.
A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot
Fotó: Veres Nándor
Dana Tănase, a Román Húsipari Egyesület (ARC) igazgatója szerint amíg az afrikai sertéspestis terjedését nem sikerül megfékezni, nem is javul a helyzet. A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy a külföldön élő románok körében is hatalmas a kereslet a népszerű csórékolbász (miccs) iránt, a romániai feldolgozók külföldről behozott húsból készítik el, majd viszik ki újra a diaszpórában élőknek.
közben a hazai termelők kénytelenek eldobni a termés egy részét, mert nincs megfelelően megszervezve az értékesítési hálózat.
A feldolgozókapacitás hiányát leginkább a gabona terén érzi meg az ország, hiszen 3,6 milliárd euró értékben adunk el külföldre gabonát, vagyis alapanyagot, közben 131 millió euróra vásárolunk a határon túlról malom- és sütőipari terméket, feldolgozva pedig csak 26,7 millió euróra exportálunk.
Magyar Lóránd, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a szomorú mérleg kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, felmerült ugyan, hogy Bukarest megtiltja a gabonakivitelt, de ez megvalósíthatatlan olyan körülmények között, hogy nincs elegendő feldolgozóipar.
Magyar Lóránd
Fotó: RMDSZ
A Szatmár megyei parlamenti képviselő arra is kitért, hogy
A politikus egyúttal rámutatott, európai uniós tendencia, hogy minél inkább lerövidítsék az utat a termelőtől a vásárlóig. A termelőtől az asztalig projekt keretén belül lesznek pályázati kiírások a feldolgozókapacitás növelésére, de ennek hatása nem mutatkozik meg egyik napról a másikra, az eredmény csak néhány éven belül látszik majd meg a külkereskedelmi mérlegen.
Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak”– mutatott rá Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!