Siralmas a helyzet. Románia százszor több paradicsomot hoz be, mint amennyit exportál
Fotó: Pixabay.com
Csak néhány év múlva javulhat az élelmiszer-deficit Romániában, mert amíg nincs elég feldolgozókapacitás az országban, a helyzet nem tud javulni – értékelt Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy Románia számottevően több élelmiszert importál, mint amennyit külföldre szállít.
2022. augusztus 16., 08:462022. augusztus 16., 08:46
Ötmilliárd euróval járult hozzá az élelmiszer-deficit a külkereskedelmi mérleghiányhoz, Románia tavaly háromszor annyi élelmet importált, mint amennyit eladott külföldre, számolta ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi szaklap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján. Az elemzés rámutat: 2021-ben Románia 2,1 milliárd értékben exportált élelmiszert, ez 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi kivitelhez képest.
Hiába növekedett ugyanakkor az export, ez még csak felére sem tudta csökkenteni az élelmiszerek terén a külkereskedelmi mérleghiányt, mivel 2021-ben az ország 6,8 milliárd euró értékben hozott be külföldről élelmet, tehát háromszor annyit, mint a külföldön értékesített romániai termékek. Ennek ellenére biztató, hogy az import növekedési üteme lassúbb, mint az exporté, egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt, ám ez a különbség még mindig nem elég a deficit kiegyenlítéséhez.
Viszont a hús terén 700 millió eurós a külkereskedelmi mérleghiány, a gyümölcs esetében 600 millió, a tejnél 500 millió, a zöldségek esetében 400 millió euró. Az ország tavaly 976 millió euróra vásárolt húst külföldről, és csak 239 millió euróra adott el a határon túl. A hatalmas különbséget a sertéshús generálja, amiből 525 ezer tonnát hoztak be külföldről.
A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot
Fotó: Veres Nándor
Dana Tănase, a Román Húsipari Egyesület (ARC) igazgatója szerint amíg az afrikai sertéspestis terjedését nem sikerül megfékezni, nem is javul a helyzet. A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy a külföldön élő románok körében is hatalmas a kereslet a népszerű csórékolbász (miccs) iránt, a romániai feldolgozók külföldről behozott húsból készítik el, majd viszik ki újra a diaszpórában élőknek.
közben a hazai termelők kénytelenek eldobni a termés egy részét, mert nincs megfelelően megszervezve az értékesítési hálózat.
A feldolgozókapacitás hiányát leginkább a gabona terén érzi meg az ország, hiszen 3,6 milliárd euró értékben adunk el külföldre gabonát, vagyis alapanyagot, közben 131 millió euróra vásárolunk a határon túlról malom- és sütőipari terméket, feldolgozva pedig csak 26,7 millió euróra exportálunk.
Magyar Lóránd, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a szomorú mérleg kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, felmerült ugyan, hogy Bukarest megtiltja a gabonakivitelt, de ez megvalósíthatatlan olyan körülmények között, hogy nincs elegendő feldolgozóipar.
Magyar Lóránd
Fotó: RMDSZ
A Szatmár megyei parlamenti képviselő arra is kitért, hogy
A politikus egyúttal rámutatott, európai uniós tendencia, hogy minél inkább lerövidítsék az utat a termelőtől a vásárlóig. A termelőtől az asztalig projekt keretén belül lesznek pályázati kiírások a feldolgozókapacitás növelésére, de ennek hatása nem mutatkozik meg egyik napról a másikra, az eredmény csak néhány éven belül látszik majd meg a külkereskedelmi mérlegen.
Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak”– mutatott rá Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!