2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
Az Európai Bizottság a per beindításáról nem kapott még hivatalos értesítést. A bizottság szóvivõje azonban úgy tudja, hogy hét ország, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia is pert indított. Korodi elmondta, hogy környezetvédelmi miniszterként kérvényezte a bizottság azon döntésének hatályon kívül helyezését, amely a kvóták 20 százalékos csökkentését rendelte el. A kérést azzal indokolta, hogy ez a döntés nem teljesíthetõ, és a költségek megemelkedése folytán kihatással lehet az ipari termelõk környezetvédelmi beruházásaira. A döntés az energiaipart érinti a legjobban, ahol a költségek meredeken megemelkednének. De megérzi a következményeket a cement-, az üveg- és a papíripar is. „Tartunk attól, hogy a magáncégek esetleg külföldre telepítik majd a gyártást, mert az olyan piacok, mint például Ukrajna, vonzóbbá válnak\" – mutatott rá Korodi. 2007 októberében az Európai Bizottság 75,9 millió tonnás kibocsátási kvótát engedélyezett Románia számára a 2009 és 2012 közötti idõszakra, 20,7 százalékkal kevesebbet, mint amennyit Bukarest kért. A Bulgária számára jóváhagyott kvóta 34,7 százalékkal volt kisebb az igényeltnél. Ugyancsak októberben a bizottság jóváhagyta a németországi nemzeti tervben végrehajtandó módosításokat, amivel lezárult a 27 tagország esetében végzett felülvizsgálat. Az Európai Unió a 2008 és 2012 közötti idõszakra összesen 2,08 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását irányozta elõ a 27 tagállam számára, ami tíz százalékkal kevesebb az elõzõ, hasonló idõtartamú periódushoz képest. Ez az illetékesek várakozása szerint jelentõs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesítse a káros gázok kibocsátásának csökkentését elõíró Kiotói Egyezmény kitételeit. Adrian Ciocãnea uniós ügyekért felelõs államtitkár egyébként elmondta, Bukarest nem volt köteles értesíteni az Európai Bizottságot az eljárás megindításáról. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok