2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
Az Európai Bizottság a per beindításáról nem kapott még hivatalos értesítést. A bizottság szóvivõje azonban úgy tudja, hogy hét ország, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia is pert indított. Korodi elmondta, hogy környezetvédelmi miniszterként kérvényezte a bizottság azon döntésének hatályon kívül helyezését, amely a kvóták 20 százalékos csökkentését rendelte el. A kérést azzal indokolta, hogy ez a döntés nem teljesíthetõ, és a költségek megemelkedése folytán kihatással lehet az ipari termelõk környezetvédelmi beruházásaira. A döntés az energiaipart érinti a legjobban, ahol a költségek meredeken megemelkednének. De megérzi a következményeket a cement-, az üveg- és a papíripar is. „Tartunk attól, hogy a magáncégek esetleg külföldre telepítik majd a gyártást, mert az olyan piacok, mint például Ukrajna, vonzóbbá válnak\" – mutatott rá Korodi. 2007 októberében az Európai Bizottság 75,9 millió tonnás kibocsátási kvótát engedélyezett Románia számára a 2009 és 2012 közötti idõszakra, 20,7 százalékkal kevesebbet, mint amennyit Bukarest kért. A Bulgária számára jóváhagyott kvóta 34,7 százalékkal volt kisebb az igényeltnél. Ugyancsak októberben a bizottság jóváhagyta a németországi nemzeti tervben végrehajtandó módosításokat, amivel lezárult a 27 tagország esetében végzett felülvizsgálat. Az Európai Unió a 2008 és 2012 közötti idõszakra összesen 2,08 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását irányozta elõ a 27 tagállam számára, ami tíz százalékkal kevesebb az elõzõ, hasonló idõtartamú periódushoz képest. Ez az illetékesek várakozása szerint jelentõs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesítse a káros gázok kibocsátásának csökkentését elõíró Kiotói Egyezmény kitételeit. Adrian Ciocãnea uniós ügyekért felelõs államtitkár egyébként elmondta, Bukarest nem volt köteles értesíteni az Európai Bizottságot az eljárás megindításáról. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok