Pénzgazdálkodás a diákévek alatt: állandó harc a jelenbeli költekező és a jövőbeli megtakarító énünk között

Megtévesztő lehet az átlagfizetésre vonatkozó adat

A beszélgetés kezdetén az egyetemi oktató fontosnak tartotta olyan pénzügyi alapfogalmak tisztázását, mint a minimálbér, a nettó és a bruttó fizetés. Romániában is létezik – a legtöbb országhoz hasonlóan – a minimálbér intézménye, amelynek feladata meghatározni azt az alsó küszöböt, a garantált bérminimumot, amelyet a munkáltatónak biztosítania kell egy munkavállaló alkalmazásakor. Érdekes adaléknak számíthatott a fiataloknak az, hogy

A bruttó és a nettó fizetés kapcsán felvázolta az állam pénzügyi működését, illetve hogy, hogyan fejeződik ki a munkavállalók hozzájárulása az állami intézmények fenntartásához. Ismertette továbbá az Országos Statisztikai Hivatal által havonta közzétett átlagfizetések statisztikáját, amelyből kiderül, hogy az országban az átlagfizetés jóval magasabb, mint az említett minimálbér, és hogy az utóbbi években a számok folyamatos emelkedést mutatnak: míg 2016-ban 2600 lej volt az átlagfizetés, 2021-re elérte a bruttó 5400 lejt.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az átlagfizetésre vonatkozó adat megtévesztő lehet, hiszen a számok csak a fizetések mennyiségére vonatkoznak. A fizetések eloszlására a statisztika azonban már nem vonatkozik. Éppen ezért a szakemberek ún. mediánszámítást szoktak végezni, amely által az átlagfizetés közti különbségek is kifejezhetővé válnak.

„A statisztika torzíthat, ugyanis a nagy összegű fizetések miatt az átlag magasabb lesz, és nem a középarányt fogja jellemezni.  A mediánérték viszont azt mutatja, mennyit keres az adatbázisban szereplő emberek fele: egyfajta arányszám, amely általában jóval kisebb, mint a statisztikában szereplő átlagérték” – fejtette ki az egyetemi oktató. 

A fizetések egyébként iparáganként változnak, amelyek közt nagyon eltérő értékeket találunk.

Az egyetemek mellett szólva viszont úgy gondolja, hogy az egyetem a szakmai tudáson túl olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet. Emellett pedig a sikeresen letett vizsgák olyan önbizalmat adhatnak a diákoknak, amelyre építeni lehet a munkaerőpiacon is. A szakember véleménye szerint ez annál is inkább fontos, mivel

Nem csak az egyetemi diploma, hanem az egyetemi évek alatt szerzett készségek és tapasztalatok jelenthetnek előnyt. A fizetést illetően ugyanakkor látnunk kell, hogy nem szükséges mindenáron egyetemet végezni, rengeteg olyan szaktudást igénylő hiányszakma van, amelyet nem csak az egyetemi intézmény keretében lehet elsajátítani.

A megtakarítás a jövedelem és az elköltött pénz különbsége. Ennek fényében a megtakarítást úgy lehet növelni, hogy vagy több jövedelmet szerzünk, vagy kevesebbet költünk. Az egyik megoldás lehet a jövedelemnövelés részmunkaidős vagy távmunkával. Majd beszélt külön a költségcsökkentésről, ami igazából pszichológiai tehertétel is: úgy tűnik, nagyon nehéz jelentős megtakarítást elérni. Ennek ellenére kiemelten fontosnak tartja, ha a diákok rászoknának a 10 százalékos megtakarítási szabályra, de nem azzal a céllal, hogy minél több pénzt megspóroljanak, hanem hogy kialakítsák a megtakarítás szokását. Hangsúlyozta:

Módszereket is javasolt: minden héten annyit félretenni, ahányadik hét van. De ajánlja a fordított sorrendet is: nem hónap végén, hanem hónap elején „kifizetni magunkat”, azaz félretenni, mert hónap végére rendszerint nem marad pénzünk. Először félretesszük a jövedelmünkből, amit meg szeretnénk spórolni. Majd fontosnak tartotta megismételni, hogy ebben a korban nem a nagy megtakarítás a cél, hanem a szokás elsajátítása.

Diákként fontos a saját tudás fejlesztése, olyan készségek elsajátítása, olyan tevékenységek végzése, amelyek a későbbiekben hasznukra válnak. Ezért az egyik legfontosabb befektetés a saját magukba, a fejlődésükbe való befektetés – fejtette ki az oktató.  

A szülőktől való pénzügyi függetlenedés elkerülhetetlen, ezért is fontos, hogy a fiatalok előre gondolkodjanak, készüljenek rá és ne meglepetésként érje őket. Az első lépés ebben a folyamatban a szakember véleménye szerint az lehet, ha a fiatalok felmérik, mire költik a rendelkezésükre álló pénzt: léteznek már alkalmazások, amelyekkel pontosan követhetőek ezek a kiadások. Ezáltal kialakul a kép arról a havi költségről, amelyet maguknak kell finanszírozniuk, ha már nem kapnak a szüleiktől támogatást. Ez a tudatosság pedig elengedhetetlen a fiatalok anyagi függetlenedésének folyamatában – összegezte Tánczos Levente.