2007. december 07., 00:002007. december 07., 00:00
Az OMV bejelentette, hogy pert indított a MOL Nyrt. ellen a magyar bíróságokon, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. Az OMV közleménye szerint az alapszabály következõ elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a magyar állam által tulajdonolt B részvény („aranyrészvény\") fenntartása, ami vétójogot biztosít a magyar államnak a MOL alapszabályában szereplõ 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a magyar államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A közlemény szerint az OMV azért most indított pert, mert bizonyos jogai az év vége elõtt elévülnének. Jelzik azt is, hogy az OMV továbbra is keresi a párbeszéd lehetõségét a MOL-lal, hogy a fenti kérdéseket megtárgyalják, de ha e törekvései sikertelenek maradnak, kész rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezni a MOL igazgatóságánál. Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a MOL részvényeseinek 32 000 forintos részvényenkénti vételáron, akkor, ha a cég fölötti – szavazati jogok többségének megszerzése révén megvalósuló – irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz az állami intézkedésnek minõsülõ lépéssel bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket. Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság mûködésének egyesítésében rejlõ iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz a „lex MOL\" kapcsán. Mint arról beszámoltunk, az OMV kezdetben oly módon próbálta megalapozni a Mol fölötti ellenõrzést, hogy bejelentés nélkül kezdte el a cég részvényeit fölvásárolni. A MOL és a magyar kormány irányítói ugyanakkor leszögezték: nem támogatják a magyar cég osztrák tulajdonba kerülését.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.
A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.
Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.
Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.
Idén júniusban 4 693 581 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4132-vel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2766 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.
Az APIA igazolásokat állít ki az állattartó gazdálkodóknak, akik banki hiteleket szeretnének igénybe venni a folyó tevékenységeik finanszírozására.