A román gazdaság növekedésének vészes lassulására figyelmeztet mindenki
Fotó: Haáz Vince
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését. Független elemzők ennél is borúlátóak a gazdaság kilátásaira vonatkozóan.
2024. november 15., 18:002024. november 15., 18:00
2024. november 15., 18:032024. november 15., 18:03
Tavaszi prognózisában az EB erre az évre 3,3 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos növekedést prognosztizált, a pénteken közzétett jelentésben azonban 2024-re már csak 1,4 százalékos bővüléssel számolnak, amely jövőre 2,5 százalékra gyorsul az előrejelzés szerint. A költségvetési hiány az uniós kormány előrejelzései szerint elsősorban az állami kiadások gyors ütemű növekedése miatt 2024-ben eléri a GDP 8 százalékát (szemben a 2023-as 6,5 százalékkal), 2025-ben pedig csak enyhén, 7,9 százalékra csökken.
A jelentés szerint az infláció idén tovább csökken, a 2023-as 10 százalék után 2024-ben hozzávetőlegesen 5,5 százalékra mérséklődik, de a fizetés- és nyugdíjemelések miatt erős belföldi kereslet továbbra is nyomást gyakorol az árakra. Az EB várakozásai szerint a harmonizált fogyasztói árindex tovább csökken, de csak 2026 végére éri el a Román Nemzeti Bank által megszabott célt, ami 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest stagnált a román GDP, 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent. Az idei első kilenc hónapban a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához mérten.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű legutóbbi jelentésében az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság szeptemberben 3,4 százalékról 2,8 százalékra rontotta a román GDP 2024-es növekedésével kapcsolatos várakozásait.
Ciprian Dascălu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza az Agerpres állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott: figyelembe véve a GDP-re vonatkozó legfrissebb adatokat, továbbá az idei aszályos agrárévre tekintettel a pénzintézet a korábbi 1,9 százalékról 0,8 százalékra módosítja a Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!