Fotó: Jakab Mónika
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők, emlékeztetve arra, hogy az árak korlátozásának és kompenzálásának költségeit közvetve a polgárok fizetik ki.
2024. április 16., 20:342024. április 16., 20:34
2024. április 16., 20:352024. április 16., 20:35
„Nem látjuk indokoltnak a piac további szabályozását. Ez nem vezet semmi jóra. Reméljük, hogy ezeket az intézkedéseket leállítják vagy felfüggesztik” – jelentette ki Doug Wood, az Európai Energiakereskedők Szövetségének képviselője.
Aura Săbăduş, az ICIS londoni tanácsadó cég vezető szakértője az Agerpres szerint hangsúlyozta, hogy az államnak csak a kiszolgáltatott személyeket kellene támogatnia, mivel a fogyasztók egy része válság idején megengedheti a magas energiaárak kifizetését. Kifejtette, hogy az árak szabályozásának bumeránghatása van, az adók emelését eredményezi.
„Pontosan ez történik most Romániában és más országokban. Az ársapka nem égből pottyant ajándék. Nekünk, adófizetőknek kell fizetnünk érte. Az állami beavatkozás torzítja a piacot” – jelentette ki.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Felszólalásában elmondta, hogy ma számos romániai energiavállalat a túlélésért küzd az állami beavatkozások miatt. Szerinte egyes cégek ezért már ki is vonultak Romániából.
Kérdésre válaszolva Aura Săbăduş elmondta, hogy az állam azért nem bízik a szabadpiacban, mert a politikusok nem értik meg a működését.
– húzta alá.
A konferencián részt vevő nemzetközi szakértők tanácsokat is adtak a román hatóságoknak: tartsák tiszteletben az európai szabályozást, ne avatkozzanak be az energiapiacba, készüljenek fel a piac deregulációjára most, amikor az árak alacsonyak. Az adók csökkentését és befektetőbarát környezet megteremtését is javasolták, illetve azt, hogy ne a politikai hovatartozás, hanem a szakértelem alapján nevezzék ki az állami vállalatok vezetőit.
Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
szóljon hozzá!