A román kormányfő szerint a költségvetés-kiigazítással Bukarest nyugat-európai országok példáját követi
Fotó: Gov.ro
Jóváhagyta a román kormány hétfői ülésén az állami költségvetés, a társadalombiztosítási költségvetés, valamint a munkanélküli ellátási rendszer költségvetésének kiigazítását – jelentette be az ülést követően a pénzügyminiszter.
2024. szeptember 23., 18:152024. szeptember 23., 18:15
Marcel Boloş szerint a tervezet kidolgozásakor figyelembe vették az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) makrogazdasági előrejelzéseit. Ennek megfelelően 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 1768,8 milliárd lej értékű hazai össztermékkel (GDP) számoltak.
A tárcavezető elmondta, a hatékonyabb adóbegyűjtés 10,4 milliárd lejes, a részleges adóamnesztiáról szóló 2024/107-es rendelet pedig 7,9 milliárd lejes többletbevételt biztosít az államkasszának, ugyanakkor a költségvetési hiánycélt a korábbi 5 százalékról 6,94 százalékra módosították.
Így biztosítani tudják az alapokat az oktatási és az egészségügyi dolgozók, illetve más közalkalmazottak megemelt béreinek kifizetésére, 10,4 milliárd lejt fordítanak erre a célra. Ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) 11,3 milliárd lejt, az oktatási minisztérium 4,6 milliárd lejt kap. A vissza nem térítendő forrásokból finanszírozott programok folytatására összesen 25,2 milliárd lejt különítettek el, ebből 2 milliárd lejt kap a regionális fejlesztési minisztérium, 3,2 milliárd lejt az európai beruházások és projektek minisztériuma, 5 milliárd lejt a szállításügyi minisztérium, 4 milliárd lejt a mezőgazdasági minisztérium és 11 milliárd lejt a pénzügyi tárca. A helyi önkormányzatok között 2,6 milliárd lejt osztanak szét – tette hozzá Marcel Boloş.
A kormányfő szerint „Románia fejlesztésére” fordítják az év első nyolc hónapjában befolyt többletbevételt. Természetesnek nevezte, hogy a „rekordszintű beruházások” mellett a GDP-arányos költségvetési hiány is nő, a 6,9 százalékos deficit azonban szerinte fenntartható. „Hiszen minden 10 lejből 8,5 lejt sztrádákra, kórházakra, iskolákra, víz- és gázhálózatokra és egyéb helyi érdekeltségű projektekre fordítunk” – jelentette ki Ciolacu.
A kormányfő rámutatott, ezzel a költségvetés-kiigazítással a kormány olyan országok példáját követi, mint Németország, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, amelyek ugyanezt az eljárást alkalmazták, és az európai gazdaság hajtómotorjaivá váltak. „Most mi is ezt tesszük, mert Románia politikailag kellőképpen érett ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzon. Egyáltalán nem tartok ettől, mert a fenntarthatóság azt jelenti: nem csak fogyasztásra fordítjuk a pénzt, hanem komoly beruházási tervvel állunk elő” – fogalmazott a szociáldemokrata miniszterelnök.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!