A román kormányfő szerint a költségvetés-kiigazítással Bukarest nyugat-európai országok példáját követi
Fotó: Gov.ro
Jóváhagyta a román kormány hétfői ülésén az állami költségvetés, a társadalombiztosítási költségvetés, valamint a munkanélküli ellátási rendszer költségvetésének kiigazítását – jelentette be az ülést követően a pénzügyminiszter.
2024. szeptember 23., 18:152024. szeptember 23., 18:15
Marcel Boloş szerint a tervezet kidolgozásakor figyelembe vették az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) makrogazdasági előrejelzéseit. Ennek megfelelően 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 1768,8 milliárd lej értékű hazai össztermékkel (GDP) számoltak.
A tárcavezető elmondta, a hatékonyabb adóbegyűjtés 10,4 milliárd lejes, a részleges adóamnesztiáról szóló 2024/107-es rendelet pedig 7,9 milliárd lejes többletbevételt biztosít az államkasszának, ugyanakkor a költségvetési hiánycélt a korábbi 5 százalékról 6,94 százalékra módosították.
Így biztosítani tudják az alapokat az oktatási és az egészségügyi dolgozók, illetve más közalkalmazottak megemelt béreinek kifizetésére, 10,4 milliárd lejt fordítanak erre a célra. Ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) 11,3 milliárd lejt, az oktatási minisztérium 4,6 milliárd lejt kap. A vissza nem térítendő forrásokból finanszírozott programok folytatására összesen 25,2 milliárd lejt különítettek el, ebből 2 milliárd lejt kap a regionális fejlesztési minisztérium, 3,2 milliárd lejt az európai beruházások és projektek minisztériuma, 5 milliárd lejt a szállításügyi minisztérium, 4 milliárd lejt a mezőgazdasági minisztérium és 11 milliárd lejt a pénzügyi tárca. A helyi önkormányzatok között 2,6 milliárd lejt osztanak szét – tette hozzá Marcel Boloş.
A kormányfő szerint „Románia fejlesztésére” fordítják az év első nyolc hónapjában befolyt többletbevételt. Természetesnek nevezte, hogy a „rekordszintű beruházások” mellett a GDP-arányos költségvetési hiány is nő, a 6,9 százalékos deficit azonban szerinte fenntartható. „Hiszen minden 10 lejből 8,5 lejt sztrádákra, kórházakra, iskolákra, víz- és gázhálózatokra és egyéb helyi érdekeltségű projektekre fordítunk” – jelentette ki Ciolacu.
A kormányfő rámutatott, ezzel a költségvetés-kiigazítással a kormány olyan országok példáját követi, mint Németország, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, amelyek ugyanezt az eljárást alkalmazták, és az európai gazdaság hajtómotorjaivá váltak. „Most mi is ezt tesszük, mert Románia politikailag kellőképpen érett ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzon. Egyáltalán nem tartok ettől, mert a fenntarthatóság azt jelenti: nem csak fogyasztásra fordítjuk a pénzt, hanem komoly beruházási tervvel állunk elő” – fogalmazott a szociáldemokrata miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!