Itt a vendég, hol a vendég? Egyelőre nem sok lendületet ad a vendéglátásnak a romániai korlátozások lazítása
Fotó: Jakab Mónika
Mindenki várta a járványügyi korlátozások feloldását, ám a gyakorlatban ezek nem sokat segítenek a vendéglátósokon. A lapunk által megszólaltatott vállalkozók kifejtették, a rendezvények, előszilveszteri mulatságok többsége elmarad, mert a lakosság több mint fele továbbra sincs beoltva, egy társaságban, egy munkahelyen még mindig általában többségben vannak az oltatlanok, akik nem mehetnek étterembe.
2021. december 13., 08:122021. december 13., 08:12
„Nesze semmi, fogd meg jól” – jellemezte a Krónika megkeresésére a bukaresti kormány által nemrég elfogadott lazítások hatását a vendéglátóiparra Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park étterem és szálloda tulajdonosa. Hangsúlyozta: ezentúl is csak azt a vendéget tudja fogadni, aki be van oltva, hiszen „senki nem tesztel csak azért, hogy elmenjen étterembe”.
kényelmetlen helyzetbe hozva őket azzal, hogy nyitva tarthatnak, megszervezhetik például a szilveszteri mulatságot, de meg kell válogatniuk, hogy kit engednek be. Nem tesztelhetünk az ajtó előtt, csak ellenőrizzük, kinek van zöldigazolványa, ám a Kovászna megyei átoltottság alapján minden tíz emberből csak háromnak van igazolványa, ők mehetnek étterembe” – fejtette ki a vállalkozó.
Mint mondta, a szilveszteri mulatságot meghirdették, ám egyelőre lanyha az érdeklődés, aminek a hátterében az áll, hogy egy baráti társaságból, családból, ha nincs mindenki beoltva, a többiek szolidaritásból otthon maradnak, vagy házibulit szerveznek. Ebből a megfontolásból nem szerveznek céges előszilvesztereket sem, és lehet, hogy a százszemélyes szilveszteri mulatságra csak harmincan mennek el. „Karácsonykor eddig sem volt forgalom, általában bezártak az éttermek, mert mindenki otthon ünnepel. A decemberi hónap nem nagy dobás a vendéglátásban, mindenki az ajándékokra, a karácsonyi ünnepi asztalra spórol, kevesebbet járnak vendéglőbe. A szilveszter hozhat valamilyen forgalomnövekedést” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács István, jelezve, értesülései szerint vannak olyan éttermek is, amelyek bezárnak az ünnepekre.
„A lazítások mindig jól jönnek, az emberek már nagyon várták, ám kérdéses, hogy eljött-e ennek az ideje, amikor egész Európa éppen szigorít” – fogalmazott eközben kérdésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Rámutatott:
„Egy 500 férőhelyes vendéglátóipari egységben megéri a megengedett 250 fővel szilveszteri mulatságot szervezni, ám a Mikó étterem 90–100 férőhelyes, tehát legtöbb ötvenszemélyes szilvesztert szervezhetnének. Egy zenekar legkevesebb ezer euró, tehát a vendégek költségét fejenként száz lejjel megdobná csak a zene. Az alkalmazottak tripla bérezést kérnek szilveszter éjszakáján, a vendégeknek nagy elvárásaik vannak, például korlátlan italfogyasztást akarnak, ebben a felállásban nem éri meg” – részletezte a vállalkozó. Karácsonykor eközben eddig is bezártak, hogy a munkatársaik otthon ünnepelhessenek.
– összegezte Kovács Zsolt.
Kell a zöldigazolás. Amíg sok az oltatlan, nem sokkal több vendégre számíthatnak az éttermekben
Fotó: Jakab Mónika
„A járványügyi korlátozások lazítása akkor működik jól, akkor nem veszélyes, ha egyéni szinten mindenki felelősségteljesen viselkedik” – értékelt Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, amikor arról kérdeztük, a járvány terjedése szempontjából mit jelentenek a mostani lazítások. A szakember aláhúzta: a lazítások alatt levizsgázik a romániai – és egyben az erdélyi magyar – társadalom is, kiderül, az elmúlt közel két év elég volt-e arra, hogy megtanuljuk, hol vannak a vészhelyzetek, hol kell védőmaszkot viselni, elővigyázatosnak lenni, milyen helyeket, helyzeteket kell kerülni.
„Ha mindet megtanultuk, jól vizsgázik a társadalom, és nem emelkednek az esetszámok. Viszont ha mégis sok lesz újra a fertőzés, azt jelzi, hogy nem szolgáltuk meg a bizalmat, nem tanultunk meg egyéni szinten védekezni” – részletezte a járványügyi szakértő. Rámutatott:
„Erről szól a nyugat- és kelet-európai átoltottság közötti különbség is. Az átoltottság szintje tükrözi a társadalmi felelősségvállalás szintjét. Ez Nyugat-Európában 70–80 százalékos, Romániában 40, míg Székelyföldön 30 százalék. Amíg a többség nem vállal felelősséget a közért, addig nehezen lehet bizalmon alapuló intézkedésekkel célt érni, a cél pedig az, hogy leálljon a járvány, megszűnjön a kórházak leterheltsége, csökkenjen az elhalálozások, a súlyos szövődmények száma” – hangsúlyozta a közegészségügyi szakember.
– tette hozzá. Tar Gyöngyi úgy véli, mindezt figyelembe véve érti a döntéshozók logikáját, hogy miért enyhítettek, még akkor is, ha ennek valószínűleg az ünnepek után két héttel meglesznek a következményei. „Az egészségügyi miniszter új politikát hirdetett meg, hogy a bizalom legyen a korlátozások alapja, nem kényszerrel, hanem bizalommal kell az emberek felé fordulni. Ezt tette az oktatási miniszter is az iskolai nyáltesztek kapcsán, ám ez esetben megkérdőjelezhető, miként szolgálják meg egyesek a bizalmat: az interneten árulják az iskolában kapott teszteket.
– mutatott rá az igazgató, aki szerint a politikum a szavazatokat nézi. Példaként Németországot hozta fel, ahol a lakosság több mint 70 százaléka be van oltva, tehát támogatja az oltáspárti politikát. Nálunk viszont éppen fordítva van, a szavazatok nagyobb része azoktól érkezik, akik nincsenek beoltva, így a döntéshozók többsége óvatos, amikor kényszerítő, korlátozó intézkedéseket kell meghozni.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
szóljon hozzá!