Fotó: Pixabay.com
A bukaresti költségvetési tanács szerint elengedhetetlen az államháztartás bevételeinek növelése, hogy a román gazdaság felkészült legyen a jövőbeni válsághelyzetekre; azt is megállapította a testület, hogy a jelenlegi magas államháztartási hiányt a nemzetközi piacok nem fogják hosszú távon tolerálni.
2020. szeptember 01., 16:332020. szeptember 01., 16:33
2020. szeptember 01., 16:342020. szeptember 01., 16:34
A testület kedden tette közzé álláspontját az Orban-kormány által nemrég elfogadott, idei második költségvetés-kiigazításról. Míg a kormány az idén 3,8 százalékos gazdasági visszaesés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít, a költségvetési tanács becslése szerint a román bruttó hazai termék (GDP) 4-6 százalékkal fog zsugorodni az idén tavalyhoz képest, az államháztartási hiány pedig elérheti a GDP 8,6-9,4 százalékát is.
A testület szerint konszolidálni kell a költségvetést, mert a jelenlegi folyó fizetési mérleg 4,6 százalékos GDP-arányos hiánya, valamint a 4 százalék fölötti strukturális államháztartási hiány, illetve az állandó jellegű kiadások növelésére vonatkozó folyamatos politikai nyomás azt vetítik előre, hogy hamarosan makrogazdasági korrekciót kell végrehajtani. Ellenkező esetben nem finanszírozható a román gazdaság a nemzetközi pénzpiacokról a jelenlegi feltételek mellett, illetve az ország sem képes megőrizni államadósság-besorolását.
Megállapították, hogy az elmúlt időszakban Románia előnytelenebb feltételek mellett tudta finanszírozni a gazdaságát a térség többi országához képest, így Csehországhoz, Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest.
Romániában keddtől 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak, valamint a kiskorú gyermekek után járó családi pótlék összege is 20 százalékkal emelkedett.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
szóljon hozzá!