Vélhetően néhány napot kell még várniuk a nehéz anyagi helyzetbe jutott, svájcifrank-alapú hitellel rendelkező banki ügyfeleknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából. Ugyanis már csak egy formális intézkedés hiányzik ahhoz, hogy hatályba léphessen a törvénytervezet, amely a hitelek lejre való, eredeti árfolyamon történő átváltására kötelezi a pénzintézeteket az ügyfél kérésére.
2016. október 11., 19:032016. október 11., 19:03
2016. október 11., 19:052016. október 11., 19:05
Az ügyben döntéshozó kamara, a képviselőház plénuma ugyan kedden nem szavazott a törvénytervezetről, viszont a cikkelyeket külön-külön elfogadták. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának megerősítette: nem volt meg a szükséges kvórum, ugyanis a nemzeti liberális (PNL) honatyák nem jelentek meg az ülésen. A politikus rámutatott: a tervek szerint az alsóház jövő kedden tartja a végszavazást. Hozzátette: a tervezet szövege a továbbiakban már nem módosulhat. A svájcifrank-alapú hitelek lejre való átváltását a kliens kérésére kötelezővé tevő tervezet talán legfontosabb előírása, hogy az átváltást a kölcsön felvételekor, azaz a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon kell végrehajtani. Az eljárást kizárólag magánszemélyek vehetik igénybe.
A tervezetet hétfőn az alsóház szakbizottságai tárgyalták, ennek nyomán a dokumentumba bekerült egy módosítás, amely szerint az átváltást csak azok igényelhették volna, akik eladósodottsági szintje meghaladja az 50 százalékot, azaz havi törlesztőrészletük nagyobb, mint nettó fizetésük fele. A képviselőház azonban végül kedden eltörölte ezt a kitétet – éppen az azt korábban támogató szociáldemokrata (PSD) honatyák kérésére. A kizáró jellegű kritériumot hétfőn Viorel Ştefan PSD-s képviselő javasolta, és noha az előírást az RMDSZ-es és a nemzeti liberális (PNL) képviselők is ellenezték, a cikkely mégis átment a jogi és a pénzügyi-költségvetési bizottságon.
Az ülésen jelen volt mintegy húsz frankhiteles ügyfél, akik hevesen ellenezték a PSD-s honatya javaslatát, akit a vita végén személyesen is megróttak. Noha az 50 százalékos eladósodottságra vonatkozó előírást végül eltörölték, érvényben maradt egy másik, szintén Viorel Ştefan által kezdeményezett módosítás, miszerint a devizakölcsön lejre való átváltását csak azok az ügyfelek kérhetik, akik 250 ezer svájci franknál kisebb értékű hitelt vettek fel. Máté András Levente keddi közleményében úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy a svájci frankban felvett hiteleket számolják át arra az árfolyamra, amely a szerződés megkötésének napján volt érvényes, az RMDSZ pedig azért is harcol, hogy ne csak azon személyekre legyen érvényes ez az előírás, akik átlépték az 50 százalékos jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót, hanem mindenkire.
Nem döntött az alkotmánybíróság a hitelcsere ügyében
Elhalasztotta kedden az alkotmánybíróság az úgynevezett hitelcseretörvény kapcsán a döntéshozatalt. A taláros testület annak nyomán tárgyalta a jogszabályt, hogy kereskedelmi bankok több száz panaszt nyújtottak be, amelyben az általuk alkotmányellenesnek talált cikkelyeket kifogásolják. A testület kedden 33 panaszt tárgyalt, azonban végül elhalasztotta az ítéletet. A törvény hatálybalépése óta egyébként mintegy 300 állampolgár élt a lehetőséggel, hogy hátramaradt törlesztőrészleteit teljesen eltörölje a bank a jelzálogként megjelölt ingatlan tulajdonjogáért cserébe.
A két leglényegesebb kiegészítést – a bajba jutott adósok érdekében az elmúlt hónapokban többször is felszólaló – Daniel Zamfir PNL-es képviselő kezdeményezte: a végső változatba is bekerült javaslatok szerint a frankhitelt lejre kell átváltaniuk a bankoknak, ezt pedig kizárólag a hitelfelvételkor érvényben lévő árfolyamon lehet végrehajtani. Zamfir egyébként Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéddel – aki eddig több száz ügyfele nevében hívott perbe bankokat – egyeztetett az ügyben. Zamfir javaslatára a jogszabálytervezetbe azt is belefoglalták, hogy az átváltás a hitelszerződéshez csatolt kiegészítő dokumentum alapján valósulhat meg, az intézkedést pedig azok is igényelhetik, akik ellen már kényszervégrehajtási eljárás folyik.
A tervezet elfogadása azonnal kiverte a biztosítékot a bankok képviselőinél. Sergiu Oprescu, a romániai pénzintézeteket tömörítő egyesület (ARB) elnöke, az Alpha Bank vezetője úgy nyilatkozott: az intézkedés tetemes pluszköltséget ró a bankokra, amelyeknek emiatt óriási veszteséggel kell számolniuk. „Az árfolyambeli különbségek miatt a veszteség azonnali lesz. A legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, és az is elképzelhető, hogy az okozott kár pótolhatatlan lesz\" – panaszolta Oprescu.
Andreea Paul PNL-es képviselő korábban úgy nyilatkozott: becslések szerint a törvény hatálybalépésének mintegy 1,8 milliárd lejes (400 millió euró) költségvetési hatása lesz a bankrendszerben. Ehhez képest Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója nemrég 2,4 milliárd lejre becsülte a pluszkiadásokat. A szakértő szerint ugyanakkor ezt a terhet még elbírja a pénzügyi szektor, két olyan bank van, amelynek fizetőképességi mutatói a megengedett határ alá csökkenhetnek az intézkedés nyomán. Rădulescu viszont arra is kitért: a BNR a pénzintézet és az ügyfél közötti közvetlen egyeztetést, illetve a személyre szabott megoldást támogatja.
A központi jegybank legutóbbi, márciusi adatai szerint a svájcifrank-alapú folyóhitelek száma 54 ezerre csökkent a novemberi 62 ezerről. Országos szinten összesen 46 ezren kérték frankhitelük átváltását vagy a részletek átcsoportosítását, ezek közül már 17 ezer esetben megtörtént az átváltás, 11 ezer ügyfél számára pedig átszervezték a részletfizetési ütemtervet.
Volt már példa egyébként arra, hogy egy bankot arra köteleztek: a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon váltsa át egy magánszemély által felvett svájcifrank-alapú hitelt. A bukaresti törvényszék idén júliusban jogerős döntést hozott, miszerint egy közel 86 ezer frankos kölcsön hátramaradt részleteit lejben fizetheti ki a kliens a 2007 decemberében érvényben lévő árfolyamon, amikor egy svájci frank 2,1 lejbe került. Ehhez képest tavaly januárban – miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a devizának az euróval szembeni árfolyamküszöbét – az árfolyam napokon belül 5 lejre ugrott. Az árfolyam mostanában 4 lej körül mozog.
Nemrég a kormány is elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely egy uniós irányelvet ültet gyakorlatba: eszerint a kliens bármikor kérheti az általa felvett hitel átváltását lejre, illetve arra a pénznemre, amelyben fizetését kapja. Az intézkedés azonban csak a rendelet hatálybalépése, szeptember 30. után megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!