Kupaktanács. Az intézkedés fő magyarázata, hogy ha a kupak a palackkal egyben marad, jelentősen csökken az elveszített vagy felelőtlenül eldobott üvegfedelek száma
Fotó: Páva Adorján
Július 3-án életbe lépett a tagállamok által kötelező módon saját joggyakorlatba átültetett európai uniós irányelv, mely szerint a kupakokat a műanyag italos palackokhoz kell rögzíteni. A sokak nemtetszését kiváltó intézkedés eredetileg jó célokat akar szolgálni.
2024. július 03., 19:542024. július 03., 19:54
Zavaró, karcolja az arcot, nehezen csavarható vissza – néhány visszatérő panasz, amely a palackra rögzített kupakok megjelenése óta megfogalmazódik sokakban Európa-szerte, így Romániában, Erdélyben is. Arról nem is beszélve, hogy a különböző jótékonysági mozgalmak kupakgyűjtési akcióit is ellehetetleníti, vagy legalábbis gyengíti az intézkedés. Pedig az elsőre szokatlan, bosszantó változtatás jó, környezetvédelmi célt akar szolgálni.
A 2019/904-es számú irányelv célja a körforgásos gazdaságra történő átmenet támogatása az egész Európai Unióban, különösen annak biztosításával, hogy ne lehessen forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyag termékeket, amelyek esetén rendelkezésre állnak fenntarthatóbb és megfizethető alternatívák.
A piaci korlátozások többek között evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra és fültisztító pálcikákra, italkeverőkre, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcákra, valamint a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetekre, expandált polisztirolból készült ételtároló edényekre, italtárolókra, oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre is vonatkoztak.
Az egyszer használatos műanyag palackok szelektív gyűjtését és a formatervezésükre vonatkozó követelményeket taglaló fejezetben kitérnek arra is, hogy
Az irányelvet 2021. július 3-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. A piaci korlátozások és a termékek megjelölésére vonatkozó szabályok 2021. július 3-án, a kupakkal és fedéllel felszerelt egyszer használatos műanyagból készült palackok formatervezésére vonatkozó követelmények pedig 2024. július 3-án, azaz most szerdán léptek érvénybe.
A kupakokra vonatkozó intézkedés fő magyarázata, hogy ha a zárósapka a palackkal egyben marad, jelentősen csökken az elveszített vagy felelőtlenül eldobott, így környezetszennyezővé váló, az óceánokban műanyagszigetekké összeálló üvegfedelek száma, amelyek az italospalackhoz rögzítve jóval nagyobb eséllyel kerülnek az újrahasznosítókba. Egyes beszámolók szerint a nyugati országok tengerpartjain – ahol az eldobott kupakok jelentették eddig az egyik legnagyobb szennyezésforrást – máris érezhető az intézkedés pozitív hatása.
Ettől függetlenül alkalmazkodniuk kell az irányelvhez – azonban Romániában nem tiszta, milyen következményekkel jár, ha ezt nem teszik meg.
A 3 literesnél kisebb űrtartalmú műanyag italcsomagolásokra (üdítőitalos és ásványvizes palackokra, valamint italoskartonokra, például gyümölcsleves vagy tejes dobozokra) érvényes, az itteni jogrendbe a 2021/6-os számú kormányrendelettel átültetett romániai szigorítás ugyanis nem tér ki arra, mi lesz azokkal a „régi” termékekkel – illetve gyártóival-forgalmazóival –, amelyek 2024. július 3. után is a boltok polcain lesznek. Mivel a jogalkotók nem adtak „kifutási” határidőt az említett dátum előtt legyártott palackokra, elvileg az azokat értékesítő kereskedelmi egységek máris bírságot kockáztatnak. Ugyanakkor a rögzített kupakos változtatás semmilyen kihatással nincs a betétdíjas rendszerre – olvasható az Economica.net portál összeállításában.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!