2009. augusztus 20., 10:042009. augusztus 20., 10:04
Az Európai Bizottság által megbírságolt kartellek legalább 7,6 milliárd euró kárt okoztak az Unió gazdaságának 2005 és 2007 között – olvasható az uniós versenypolitikáról tegnap Brüsszelben közzétett jelentésben. A dokumentum megfogalmazása szerint „2008 termékeny év volt a versenypolitikában, mind a trösztellenes ügyek, mind az állami támogatások és az összefonódások ellenőrzése területén”. A kartellek elleni küzdelemben a bizottság új mechanizmust vezetett be, amelynek lényege, hogy a kartellügyeket az érintett felek hozzájárulásával, egyszerűsített eljárás révén rendezik. A jelentés szerint 2008-ban a bizottság 34 vállalkozásra szabott ki bírságot hét kartellügyi határozatában. A banánkartell és más hasonló kartellek esetében a fogyasztók közvetlenül látták kárát a magasabb áraknak mindaddig, amíg a bizottság fel nem oszlatta az árrögzítő kartelleket.
A piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelemben a bizottság 2008-ban két fontos határozatot fogadott el az energiaügy, illetve az informatika területén. Az energiaágazatban végzett bizottsági versenypolitikai tanulmányok és a bizottság által lefolytatott vizsgálatok nyomán az E.ON német energetikai vállalkozás önként felajánlotta, hogy a vizsgálat során felvetett aggályok eloszlatása érdekében üzleti érdekeltségeinek jelentős részét értékesíti. Így a jövőben újabb versenytársak léphetnek be a német energiapiacra, és a németországi fogyasztók nagyobb kínálatból választhatnak. Az átviteli infrastruktúra leválasztása szintén javítani fogja Brüsszel szerint az európai energiapiac működését, hiszen a jövőben valamennyi szereplő egyenlő feltételekkel férhet hozzá az infrastruktúrához.
A bizottság 2008-ban 899 millió euró bírságot rótt ki a Microsoft szoftver-óriásvállalatra, amiért az nem tett eleget annak a 2004. évi brüsszeli határozatnak, miszerint a Microsoftnak versenytársaival ésszerű feltételek mellett meg kell osztania a lényegi interoperabilitási információkat.
A gazdasági válság tavaly októberi kezdetétől az év végéig a bizottság mintegy 40 határozatot hozott a bankok és a reálgazdaság támogatásáról, és három iránymutató dokumentumot adott ki arról, hogyan szolgálhatják válság idején az állami támogatási szabályok a pénzügyi szektor és a gazdaság támogatását.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.