Fotó: Pixabay.com
A BCR közgazdászai lefelé módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket: az új cél 8 százalék a korábban becsült 8,7 százalék után. Az infláció leglátványosabban a második negyedévben fog csökkenni Romániában a friss prognózis szerint.
2023. február 09., 13:032023. február 09., 13:03
„Az alacsonyabb határidős nyersanyagárak és az alacsonyabb energiaárak miatt lefelé módosítjuk az év végi inflációs előrejelzésünket. Az inflációs nyomás az első negyedév után enyhülni fog az energiaár-összetevő kedvező alakulásának köszönhetően. Az év végére 8 százalékos inflációt várunk a korábban becsült 8,7 százalékhoz képest” – fogalmazták meg a BCR közgazdászai a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett prognózisukban.
A BCR optimizmusa elsősorban az alacsonyabb energiaárakhoz kapcsolódik, figyelembe véve az uniós szinten meghatározott energiaár-plafonokat. Az elkövetkező időszakban várhatóan az alapanyagárak is csökkennek, miután a határidős nyersanyagárak a közelmúltban csökkentek – áll az előrejelzésben.
„Miután 2022-ben történelmi csúcsokat ért el, a globális energiapiac idén valószínűleg stabilabb lesz, enyhe téllel és »nyugodtabb« energiaárakkal. A határidős jegyzések azt jelzik, hogy a villamosenergia- és földgázárak 2023-ban mérséklődnek, még ha jelentősen az elmúlt 5 év átlaga felett maradnak is” – vélik a BCR közgazdászai.
A prognózis szerint ugyanakkor a jegybank által az inflációs nyomás nyomon követésére használt maginfláció (az infláció, amelyből az olyan volatilis árakat, mint az élelmiszerek, az energia, a dohányáruk, kivonják) várhatóan idén februárban valamivel 15 százalék felett tetőzik, és az év utolsó negyedéig 10 százalék felett marad.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
„Úgy véljük, hogy a maginfláció valószínűsíthető csökkenése némi lélegzetvételnyi mozgásteret adhat a román jegybanknak a kamatlábak tekintetében, különösen mivel más közép- és kelet-európai központi bankok már jelezték a kamatemelési ciklus végét” – állapítják meg a BCR közgazdászai, akik arra számítanak, hogy a Román Nemzeti Bank 2023-ban 7 százalékon tartja az irányadó kamatlábat.
Előrejelzésük szerint az éves infláció 2024 végére 5 százalék körüli szintre csökken, ami középtávon még mindig a Román Nemzeti Bank (BNR) 2,5 +/– 1 százalékos becslésének felső határa felett van.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!