Fotó: Pixabay.com
A BCR közgazdászai lefelé módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket: az új cél 8 százalék a korábban becsült 8,7 százalék után. Az infláció leglátványosabban a második negyedévben fog csökkenni Romániában a friss prognózis szerint.
2023. február 09., 13:032023. február 09., 13:03
„Az alacsonyabb határidős nyersanyagárak és az alacsonyabb energiaárak miatt lefelé módosítjuk az év végi inflációs előrejelzésünket. Az inflációs nyomás az első negyedév után enyhülni fog az energiaár-összetevő kedvező alakulásának köszönhetően. Az év végére 8 százalékos inflációt várunk a korábban becsült 8,7 százalékhoz képest” – fogalmazták meg a BCR közgazdászai a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett prognózisukban.
A BCR optimizmusa elsősorban az alacsonyabb energiaárakhoz kapcsolódik, figyelembe véve az uniós szinten meghatározott energiaár-plafonokat. Az elkövetkező időszakban várhatóan az alapanyagárak is csökkennek, miután a határidős nyersanyagárak a közelmúltban csökkentek – áll az előrejelzésben.
„Miután 2022-ben történelmi csúcsokat ért el, a globális energiapiac idén valószínűleg stabilabb lesz, enyhe téllel és »nyugodtabb« energiaárakkal. A határidős jegyzések azt jelzik, hogy a villamosenergia- és földgázárak 2023-ban mérséklődnek, még ha jelentősen az elmúlt 5 év átlaga felett maradnak is” – vélik a BCR közgazdászai.
A prognózis szerint ugyanakkor a jegybank által az inflációs nyomás nyomon követésére használt maginfláció (az infláció, amelyből az olyan volatilis árakat, mint az élelmiszerek, az energia, a dohányáruk, kivonják) várhatóan idén februárban valamivel 15 százalék felett tetőzik, és az év utolsó negyedéig 10 százalék felett marad.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
„Úgy véljük, hogy a maginfláció valószínűsíthető csökkenése némi lélegzetvételnyi mozgásteret adhat a román jegybanknak a kamatlábak tekintetében, különösen mivel más közép- és kelet-európai központi bankok már jelezték a kamatemelési ciklus végét” – állapítják meg a BCR közgazdászai, akik arra számítanak, hogy a Román Nemzeti Bank 2023-ban 7 százalékon tartja az irányadó kamatlábat.
Előrejelzésük szerint az éves infláció 2024 végére 5 százalék körüli szintre csökken, ami középtávon még mindig a Román Nemzeti Bank (BNR) 2,5 +/– 1 százalékos becslésének felső határa felett van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!