Mibe hajtunk bele? Számos drágulás vár az autósokra
Fotó: Pixabay.com
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek. A sofőröket hamarosan együttes erővel sújtja az üzemanyag jövedéki adójának, az útadónak, az általános forgalmi adónak a növelése, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacának liberalizálásával járó drágulás, az áramársapka kivezetése. És ha ez még nem lenne elég: kilátásban van egy új szén-dioxid-adó bevezetése is. A vásárlóerő csökkenésének az autóipar sem örül.
2025. július 09., 18:202025. július 09., 18:20
Magasabb tankolási költségek, drágább úthasználat, autószolgáltatások áfa-növekménye, emelkedő biztosítási díjak – mindez számottevő havi többletkiadást jelent egy gépkocsi-tulajdonos számára, aki gyakran használja járművét.
Az autósokat érintő dráguláshullám „hivatalosan” július elsején indult be, amikor többek között megszűnt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) díjakra vonatkozó árplafon. Mivel a biztosítás értéke személyre, illetve gépkocsira szabott, és számos tényezőtől függ, az áremelkedés pontos mértéke változó. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) nem számított hirtelen árugrásra, „nem lesz jelentős vagy több tíz százalékos emelés”.
de van, aki esetében jóval kisebb lesz az áremelkedés, más meg jobban megérzi. Ez akkor derül ki, amikor egy-egy sofőrnek lejár az érvényben lévő biztosítása, és újat akar kötni.
A következő dráguláshullám augusztus elsején üt be, azt pedig még inkább megérezzük. Hiszen ekkortól drágul az üzemanyagok jövedéki adója, ugyanakkor az általános forgalmi adó is. Előbbi illeték 10 százalékkal emelkedik, utóbbi pedig 19-ről 21 százalékra nő.
Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy a kormány két lépcsőben kívánja emelni az üzemanyagok jövedéki adóját: a januárban várható újabb járuléknövelés nyomán már – az augusztusival összeadva – összesen több mint 70 banival fog nőni a benzin és a dízel ára, azaz egy 50 literes tank esetén legalább 35 lejjel nő egy teletankolás költsége. És ez csak az adóemelések miatt – a kőolajpiaci változások további áremelkedéseket eredményezhetnek, mostanában is több nap drágul az üzemanyag, mintsem csökkenne az ára.
Feltorlódnak a megszorítások. Adóemelések, áremelkedések nehezítik az autófenntartást
Fotó: Haáz Vince
És ha már az áfaemelésnél tartunk: ez természetesen minden téren pluszköltségeket generál, tehát az autó karbantartásához, szervizeléséhez szükséges termékek, alkatrészek, szolgáltatások szintén drágulnak. Utóbbiak terén az is rátesz egy lapáttal, hogy – a biztosításokhoz hasonlóan – szintén július elsején törölték el az elektromos energia árának korlátozását, ami nyomán drágul az áram, ez a pluszköltség pedig a vásárlók, ügyfelek számláján is megjelenhet. Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy bár az üzemanyag jövedéki adójának megemelése nem érinti az elektromos autók tulajdonosait, az áramdrágulás hatásait ők is megérezhetik.
Visszatérve a drágulásnaptárhoz, szeptember elsején is lesz „esemény”:
Mint ismeretes, ez az egyik olyan illeték, amelyet minden gépkocsi-tulajdonosnak ki kell fizetnie, ha autójával a romániai közúthálózatot használja városon kívül: megyei, ország-, európai vagy gyorsforgalmi utakat, autópályákat. Az útadó 40 és több mint 80 százalék közötti arányban drágul, attól függően, milyen időszakra fizetjük ki (egy euró körülbelül 5 lej):
Az útdíj kifizetésének elmulasztása miatt kiszabott bírságok is emelkednek, pontosabban megduplázódnak: legkevesebb 250 lej (50 euró) helyett minimum 500 lejes (100 euró) pénzbüntetés szabható ki, legtöbb pedig 1000 lej (az eddigi 500 lej helyett).
A fentebb leírt adó- és áremelések a következő hónapokban erősen éreztetni fogják hatásukat, ugyanakkor a sofőrök pluszkiadásokra számíthatnak középtávon is, mégpedig európai uniós kötelezettségek miatt. Az Európai Bizottság által előírt bizonyos feltételeket annak érdekében kell teljesíteni, hogy továbbra is érkezzenek pénzek az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül, miközben meg kell felelni az ETS 2 (Emission Trading System 2) nevű kibocsátáskereskedelmi rendszernek is, melynek célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.
Az Economica.net portál cikke szerint 2027-ben új rendszert kell bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatására, függetlenül attól, hogy az a gépjárművekből vagy a háztartási gázfogyasztásból származik. Az ETS 2 szerint konkrétan a gépjárművek üzemanyag- és gázszámláinak árába fog beépülni a jelenleg nem létező szén-dioxid-adó.
A gazdasági portál idézi az Energy Policy Group (EPG) nevű csoport adatelemzési vezetőjét, aki egy 2019-es felmérésre hivatkozva közölte: egy személygépkocsival rendelkező romániai család átlagos fogyasztása 48 liter benzin vagy 54 liter gázolaj. Közben egy lakásban egyéni hőközponttal rendelkező család átlagos gázfogyasztása 98 köbméter havonta. „Ezekkel az értékekkel számolva a 75 euró/tonna CO2-kibocsátású ETS 2 átlagos havi hatása 13,8 euró lenne a gázos központi fűtési rendszerrel rendelkező háztartások esetében, 8,2 euró a benzinüzemű autóval rendelkezők és 10,9 euró a dízelüzemű autóval rendelkezők esetében” – nyilatkozta Constantin Postoiu.
Mi jön mögöttünk? Uniós követelmények is fokozhatják az autósok terheit
Fotó: Tuchiluș Alex
Ugyanakkor 2025 februárjában Tánczos Barna volt pénzügyminiszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a PNRR feltételrendszere előírja a közlekedési eszközökre kirótt adók megváltoztatását a zöldebb mobilitás érdekében.
– jelentette ki az RMDSZ politikusa.
„Ez az adó biztosan nem idén, hanem legkorábban 2026. január 1-jén lép életbe. Attól kezdve magasabb adót fizethetnénk attól függően, hogy milyen autóink vannak, és azok jobban szennyeznek-e, vagy alacsonyabb adót, ha kevésbé szennyező autóink vannak, attól függ, hogy ezt hogyan egyensúlyozzuk ki. Természetesen a kevésbé szennyező autók után kevesebb adót fognak fizetni, mint a jobban szennyező autókért” – közölte Tánczos Barna.
Nem tapsol az autóipar sem
A Bolojan-kormány által bejelentett költségvetésihiány-csökkentő csomag több szempontból is hatással lehet a román autóiparra, különösen a termelési költségekre, a fogyasztói vásárlóerőre és az általános üzleti hangulatra gyakorolt hatásán keresztül – írja a TechRider. Az áfa 19%-ról 21%-ra emelkedik, ami drágíthatja az új járműveket és autóalkatrészeket, mind a végső fogyasztók, mind az iparban működő vállalatok számára. Az áremelkedés a kereslet csökkenéséhez vezethet, ami hatással lehet a gépkocsieladásokra és így a termelésre is.
Az üzemanyag jövedéki adójának 10%-os emelése szintén komoly hatással lehet az iparágra. Bár a közlekedési vállalatok számára egy részleges visszatérítési rendszerről folynak a tárgyalások, a magasabb költségek a kútnál visszatarthatják az intenzív autóhasználatot, és hosszabb távon befolyásolhatják a kevésbé üzemanyag-hatékony autók vásárlására vonatkozó döntéseket, ami az autópiac bizonyos szegmenseit érinti. A járműflották számára ez magasabb működési költségeket jelenthet.
Ugyanakkor a lakosságot érintő megszorító intézkedések – áfanövelés, bérbefagyasztás, pótlékeltörlések – csökkentik a vásárlóerőt, ami visszatarthatja az embereket a nagyobb kiadásoktól, mint amilyen az autóvásárlás.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
Elrajtoltak már a nyilvános viták a gépjárművek szennyezési adójáról – jelentette be Tánczos Barna pénzügyminiszter egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!