Lassan, de biztosan magára talál a romániai építőipar, ami kifejezetten jól jön a barkácsáruházaknak. Ráadásul átrendeződőben van a piac, a multinacionális cégek visszavonulót fújtak, a hazaiak viszont terjeszkednek.
2017. május 01., 14:122017. május 01., 14:12
2017. május 01., 14:162017. május 01., 14:16
Míg az utóbbi időben a nagyobb barkácsáruházakat működtető multinacionális cégek valósággal menekülnek a romániai piacról, a bákói Dedeman és a galaci Arabesque után a Marosvásárhelyen bejegyzett Şurub Trade is a terjeszkedés mellett döntött. A két moldvai cég immár 42, illetve 18 nagyüzletet és lerakatot működtet országszerte, amivel a romániai piac első, valamint negyedik helyét foglalja el. Kettejük között a Praktiker áll 28 és a Leroy Merlin 19 barkácsbolttal.
A negyed évszázaddal ezelőtt a magyarországi Krizsán István által létrehozott Şurub Trade is kinőtte a vásárhelyi 14 ezer négyzetméteres nagyáruházát és raktárát, ezért a várostól mintegy 12-13 kilométerre fekvő Cserefalván kezdett zöld mezős beruházásba.
Kérdésünkre, hogy azok után, miután a hazai tőkével Nagyszebenben létesített Ambient csődbe ment, az osztrák BauMax kivonult az országból, a Praktikert a német tulajdonosok eladták Omer Susli török befektetőnek, a franciák új tulajdonost kerestek a Bricostore-nak, a német tőkével működő OBI bezárta mind a hét nagyáruházát, mi sarkallta a Marosvásárhelyen bejegyzett céget a terjeszkedésre, Hodor Ildikó ügyvezető igazgató lapunknak kifejtette, a gazdasági válság közepette, 2010-től errefelé cégcsoportjának valamennyi gazdasági mutatója javult.
„Mi nem függünk az állami költségvetéstől, pontosabban keveset dolgozunk állami intézményekkel. Nem vagyunk hajlandók lemenni egy bizonyos ár alá, mint egyesek, akik még így is egy év eltelte után is kilincselnek a pénzükért.
– állítja az igazgató, aki szerint az Ambient éppen a politikai játszmákkal összefüggő rossz gazdálkodásba bukott bele, a BauMax, a Bricostore meg a Praktiker pedig valószínűleg nem hozta azt a nyereséget, amire külföldi tulajdonosaik számítottak.
„A tulajdonosok megtanulták, megtanultuk, hogy nem a mának kell beruházni, hanem a holnapnak” – teszi hozzá Hodor Ildikó, aki a kezdetek kezdetétől beszállt a magyarországi főrészvényesek tervébe. Jól emlékszik arra az időszakra, amikor 1993-ban egy kis, harminc négyzetméteres bérelt helyiségben indultak afféle szatócsbolttal, ahol a gyufától a horgászszékig, az alig tíz különböző méretű csavartól a kuktáig sok mindent megpróbáltak forgalmazni.
A Şurub Trade Cserefalván is a nulláról kezdte: miután hetven tulajdonostól összevásárolt huszonnyolc parcellát, és két évet szánt azok telekelésére, két konténerből kezdte meg az árusítást. A számos mezőgazdasági gépet is forgalmazó második áruház az Ákosfalvához tartozó, mintegy háromszáz lelket számláló Cserefalva egyetlen nagyobb beruházása. Bár a vidéki üzletben messzemenően nem tapasztalni azt a nyüzsgést, mint a marosvásárhelyi nagyáruházban,
Hogy a Nyárád menti piac mennyire igényelte a jelenlétét, azt ott jártunkkor is lemérhettük. Néhány darab csatornaelemmel a kezükben, érkezésünkkor éppen néhány gábor cigánnyal megyünk szembe, köztük a karácsonyfalvi bulibasával. Kalapos cigánynak csatornát eladni egy kicsit olyan, mint eszkimót jégvásárlásra bírni.
Kérdésünkre, hogy szándékoznak-e tovább terjeszkedni, netán egész áruházláncban gondolkodnak-e, a cég ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy az „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” típusú üzletfilozófiát követik. Egyrészt ódzkodnak a bankkölcsöntől, ezért a fejlesztésre mindig a megtermelt nyereséget forgatták vissza, másrészt pedig úgy vélik, egy üzlethálózatot sokkal nehezebb lenne átfogni. „Folyamatosan próbálunk nőni, fejlődni, de nem bármi áron, és főleg nem bankhitel árán” – tette hozzá Hodor Ildikó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!