Egyre több gazdasági szakember látja úgy, hogy a román állami költségvetés hiánya az idei év végére meghaladja majd az Európai Unió által „tolerált” 3 százalékos kritikus küszöböt.
2016. március 23., 19:362016. március 23., 19:36
2016. március 23., 19:372016. március 23., 19:37
Köztük van Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki attól sem riad vissza, hogy a 2017-es évre a mostani körülményekből kiindulva 4 százalékos deficitet vetítsen előre. „Jelenleg bővül a gazdaság, mivel a fogyasztás növekedési üteme meghaladta az 5 százalékot, és kezdenek magukhoz térni a beruházások” – jelentette ki a szakember.
Hozzátette azonban, hogy miután csökkent az áfa, inkább a szegényebb sorban élők kezdtek el többet fogyasztani – legalábbis szerinte ezzel magyarázható, hogy közel 20 százalékkal bővült az élelmiszer-fogyasztás. „Ez a 19 százalék többnyire importtermékekre ment” – fejtette ki. A gazdasági növekedés kapcsán eközben fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt 25 évben ez átlagosan 1 százalékos volt.
„Az Amerikai Egyesült Államokban a 100 éves átlag 3 százalék. Alan Greenspan viszont felteszi a kérdést, hogy miért csak ennyi. Ő adja meg a választ is, ami szerintem igaz. Elsősorban azért, mert nem vagyunk okosabbak nála, másodsorban azért, mert bennünk van, hogy fogyasszunk el ma mindent, amit lehet, és kevésbé tartjuk fontosnak, hogy holnapra hagyjuk a sütemény elfogyasztását. Márpedig mindez nagyban késlelteti a fejlődést” – illusztrálta az általa mondottakat Lucian Croitoru.
Megtakarításra is jutott
A romániai lakosság több mint 30 százalékát megtakarította annak az összegnek, ami az áfacsökkentés nyomán a birtokában maradt, a többi pénz pedig jobb minőségű termékekre ment el, nem pedig nagyobb mennyiségre – idézi Hervé de Fromen-t, a Nestlé Románia vezetőjét a News.ro hírügynökség. Mint részletezte, az általa vezetett multinacionális társaság nagyobb értékben értékesített termékeket az általános forgalmi adó lefaragása óta, a trendet többnyire az élelmiszerek támogatták. Froment szerint a megtakarított 30 százalékot az emberek banki letétbe helyezték.
Mint ismeretes, az élelmiszerek áfája tavaly június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. Idén január elsejétől pedig valamennyi termék és szolgáltatás áfáját 24 százalékról 20 százalékra csökkentették. Ugyanakkor szintén az idei évtől 9 százalékos a csapvíz és az öntözésre használt víz általános forgalmi adója.
Egyébként a hét elején a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők is úgy vélekedtek, hogy nyolc EU-tagállamban haladhatja meg a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Horvátország, Finnország, Lengyelország és Románia neve szerepel a feketelistán – közöttük található Európa három legnagyobb gazdasága is.
Mint ismeretes, az Európai Unió arra kötelezi a kormányokat, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartsák a költségvetés hiányát, és az eladósodottsági szintet a bruttó hazai termék 60 százaléka alá csökkentsék, ellenkező esetben bírságokra számíthatnak. Bár a szabályokat több ízben is megszegték, erre még soha nem került sor. A vonatkozó egyezmény 1998-as megkötése óta a 28 tagállamból 25 szegte már meg a szabályokat, mindössze Svédország, Észtország és Luxemburg jelent kivételt.
A 2008-ban begyűrűzött pénzügyi válság idején például a költségvetési deficitek rekordszinten álltak. Amíg korábban uniós szinten csak két ország – Görögország és Magyarország – nem felelt meg a szabályoknak, 2009-re a szabályszegő tagállamok száma elérte a huszonkettőt.
Abban az időszakban uniós szinten a költségvetési hiány átlagosan 6,7 százalékra nőtt az előzőleg regisztrált 0,9 százalékról. A negatív rekordot egyébként Írország állította fel 2010-ben a maga 32,3 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitjével.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.
szóljon hozzá!