Fotó: Pinti Attila
Ötven százalékkal növelte szerdán a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok helyi adójának kiszámításakor figyelembe vett referenciaértéket.
2022. október 12., 15:082022. október 12., 15:08
2022. október 12., 17:142022. október 12., 17:14
A felsőház az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os sürgősségi rendelet előírásain változtatott.
A módosított sürgősségi rendeletben megmaradt az az előírás, miszerint az ingatlanok helyi adója a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és az adó szintjének megállapítása az önkormányzatok hatásköre. A tervezetet a képviselőház tárgyalja döntő kamaraként – emlékeztet az Agerpres.
A szenátus arról is döntött, hogy az épületek adófizetés alapjául szolgáló értékét csak ötévente egyszer frissítik az ingatlan és a hozzá tartozó telek értékbecslése alapján, amelyet egy erre felhatalmazott értékbecslő készít a hatályos ingatlanértékelési szabványoknak megfelelően.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu a szenátus ülésén elmagyarázta, hogy a helyi önkormányzatok a település igazgatásának prioritásait figyelembe véve továbbra is maguk dönthetnek az ingatlanadó szintjéről a törvényben rögzített 0,08 és 0,2 százalék közötti sávon belül.
– jelentette ki.
Radu Oprea, a PSD szenátora szerdán szintén úgy fogalmazott, a referenciaérték növelése nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenki nagyobb ingatlanadót fog fizetni, erről ugyanis az önkormányzatok döntenek. Merthogy a honatya szerint az ingatlanok helyi adója továbbra is a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és ha egy helyi tanács úgy dönt, hogy egy magasabb arányról alacsonyabbra csökkenti az értéket, akkor ez akár adócsökkenést is eredményezhet.
Nem véletlen, hogy a polgármesterek tiltakoztak a kormány tervei ellen, ugyanis előbbieknek kell „behajtani” a pluszterhet a szavazókon.
Amint arról beszámoltunk, a dráguláshullám közepette az elmúlt napokban tovább borzolták a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések. Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le nemrég ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!