Fotó: Pinti Attila
Ötven százalékkal növelte szerdán a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok helyi adójának kiszámításakor figyelembe vett referenciaértéket.
2022. október 12., 15:082022. október 12., 15:08
2022. október 12., 17:142022. október 12., 17:14
A felsőház az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os sürgősségi rendelet előírásain változtatott.
A módosított sürgősségi rendeletben megmaradt az az előírás, miszerint az ingatlanok helyi adója a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és az adó szintjének megállapítása az önkormányzatok hatásköre. A tervezetet a képviselőház tárgyalja döntő kamaraként – emlékeztet az Agerpres.
A szenátus arról is döntött, hogy az épületek adófizetés alapjául szolgáló értékét csak ötévente egyszer frissítik az ingatlan és a hozzá tartozó telek értékbecslése alapján, amelyet egy erre felhatalmazott értékbecslő készít a hatályos ingatlanértékelési szabványoknak megfelelően.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu a szenátus ülésén elmagyarázta, hogy a helyi önkormányzatok a település igazgatásának prioritásait figyelembe véve továbbra is maguk dönthetnek az ingatlanadó szintjéről a törvényben rögzített 0,08 és 0,2 százalék közötti sávon belül.
– jelentette ki.
Radu Oprea, a PSD szenátora szerdán szintén úgy fogalmazott, a referenciaérték növelése nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenki nagyobb ingatlanadót fog fizetni, erről ugyanis az önkormányzatok döntenek. Merthogy a honatya szerint az ingatlanok helyi adója továbbra is a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és ha egy helyi tanács úgy dönt, hogy egy magasabb arányról alacsonyabbra csökkenti az értéket, akkor ez akár adócsökkenést is eredményezhet.
Nem véletlen, hogy a polgármesterek tiltakoztak a kormány tervei ellen, ugyanis előbbieknek kell „behajtani” a pluszterhet a szavazókon.
Amint arról beszámoltunk, a dráguláshullám közepette az elmúlt napokban tovább borzolták a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések. Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le nemrég ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
szóljon hozzá!