Fotó: Pinti Attila
Ötven százalékkal növelte szerdán a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok helyi adójának kiszámításakor figyelembe vett referenciaértéket.
2022. október 12., 15:082022. október 12., 15:08
2022. október 12., 17:142022. október 12., 17:14
A felsőház az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os sürgősségi rendelet előírásain változtatott.
A módosított sürgősségi rendeletben megmaradt az az előírás, miszerint az ingatlanok helyi adója a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és az adó szintjének megállapítása az önkormányzatok hatásköre. A tervezetet a képviselőház tárgyalja döntő kamaraként – emlékeztet az Agerpres.
A szenátus arról is döntött, hogy az épületek adófizetés alapjául szolgáló értékét csak ötévente egyszer frissítik az ingatlan és a hozzá tartozó telek értékbecslése alapján, amelyet egy erre felhatalmazott értékbecslő készít a hatályos ingatlanértékelési szabványoknak megfelelően.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu a szenátus ülésén elmagyarázta, hogy a helyi önkormányzatok a település igazgatásának prioritásait figyelembe véve továbbra is maguk dönthetnek az ingatlanadó szintjéről a törvényben rögzített 0,08 és 0,2 százalék közötti sávon belül.
– jelentette ki.
Radu Oprea, a PSD szenátora szerdán szintén úgy fogalmazott, a referenciaérték növelése nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenki nagyobb ingatlanadót fog fizetni, erről ugyanis az önkormányzatok döntenek. Merthogy a honatya szerint az ingatlanok helyi adója továbbra is a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és ha egy helyi tanács úgy dönt, hogy egy magasabb arányról alacsonyabbra csökkenti az értéket, akkor ez akár adócsökkenést is eredményezhet.
Nem véletlen, hogy a polgármesterek tiltakoztak a kormány tervei ellen, ugyanis előbbieknek kell „behajtani” a pluszterhet a szavazókon.
Amint arról beszámoltunk, a dráguláshullám közepette az elmúlt napokban tovább borzolták a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések. Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le nemrég ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!