Tetemes veszteséget könyvelnek el a romániai fuvarozók a schengeni övezet keleti határának számító magyar–román átkelőkön való hosszas veszteglés miatt
Fotó: Román határőrség
Románia kártérítést igényel az Európai Bizottságtól a fuvarozó cégek által elszenvedett veszteségek miatt, melyeket a schengeni övezetbe való felvétel elutasítása okozott, ugyanakkor a bukaresti kormány azért is ellentételezést vár, hogy a háború kirobbanása óta az országban áthaladó több ezer ukrán kamion miatt felújításra szorul az úthálózat. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter becslése szerint a csatlakozás elmaradása a román össztermék 2 százalékával egyenértékű pénzkiesést eredményezett, az infrastruktúra felújítására pedig legalább 2 milliárd eurót igényelnének Brüsszeltől. A kárigény kimenetele Adina Vălean közlekedési biztos visszafogott nyilatkozata ismeretében is bizonytalan, akárcsak az EU-t a román Schengen-csatlakozás elmaradása miatt az uniós bíróságon beperelő ellenzéki eurohonatya akciójáé.
2023. szeptember 13., 18:402023. szeptember 13., 18:40
2023. szeptember 13., 18:542023. szeptember 13., 18:54
Románia kártérítésért készül fordulni az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy folyamatosan elutasítják a schengeni csatlakozását, ugyanakkor mert a háború óta rengeteg ukrán teherautó halad át az ország területén, ami jelentős ráfordítást igényel az útfelújítás terén. Mindezt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter jelentette be, aki szerint az ország számára hatalmas pénzkiesést jelent, hogy Ausztria megvétózta a határellenőrzés nélküli övezethez történő integrációját, az ukrán kamionok miatt megnövekedett forgalom pedig tetemes többletkiadást feltételez.
Akinek felhívta a figyelmét, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta a romániai országutakat „elözönlő” ukrán kamionok miatt jelentősen megromlott az úthálózat minősége. „Már elküldtük a kárigényt, ami a vasúti hálózat és a hajóutak használatát is beleszámítva 2 milliárd euróra rúg” – jegyezte meg Sorin Grindeanu. Ismertetése szerint a bukaresti hatóságok ezen felül igényelnének kártérítést Brüsszeltől a romániai fuvarozók által a schengeni csatlakozás meghiúsulása nyomán elszenvedett veszteségek kompenzálásaként.
A szociáldemokrata tárcavezető szerint a pontos költségtételeket még csak ezután fogják kiszámolni, ám becslései szerint a román össztermék (GDP) mintegy 2 százalékát kitevő összeget veszít az ország amiatt, hogy a schengeni térségen kívül rekedt. (Románia GDP-je 286,4 milliárd euróra rúgott 2022-ben). Hozzátette, a veszteségek közé be kell számítani többek között, hogy a román fuvarozó cégek milyen többletilletékeket fizetnek, illetve járműveik mennyi ideig kénytelenek vesztegelni a határátkelőhelyeken.
Némileg lehűti a bukaresti kedélyeket a román uniós biztos
Adina Vălean uniós közlekedési biztos nem tud az ukrán teherautók által használt romániai utakon végzett karbantartási munkálatokról, de elismerte, hogy a romániai közúti infrastruktúrát „erősen megterheli az ilyen típusú szállításra nem feltétlenül alkalmas utakon zajló nagy forgalom”. Az Európai Bizottság tagja az Európai Parlament strasbourgi székhelyén beszélt erről szerdán román újságíróknak, akik Bukarest kártérítési igényéről is faggatták. Vălean elmondta, hogy a moldovai és a lengyelországi közutakat is megterheli az ukrán tranzitforgalom. A román liberális politikus hozzátette, az Európai Bizottság kész támogatni az érintett tagállamok infrastruktúrájának javítását, de szerinte megoldás lenne, ha a forgalom nagy részét vasútra terelnék. „Ha a Galac és Konstanca közötti vasútvonalat pontra tesszük, akkor már nem lesznek kamionsorok a konstancai kikötő előtt. Több módon is beruházhatnánk a vasútba, hogy tehermentesítsük a közúti infrastruktúrát is” – idézte az uniós biztost az Agerpres hírügynökség. Adina Vălean hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság rugalmas ugyan, de „nem fizet ki számlákat”, csak részletes technikai leírású projektekre adhat pénzt. „Ilyen jellegű romániai projektekről nincs tudomásom” – jelentette ki a közlekedési biztos. Hozzátette, tagállamként Románia jogosult arra, hogy az EU kompenzálja az infrastruktúrájának ukrán használatát.
Szerintük a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás jelentős gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. Bukarest már korábban úgy kalkulált, hogy az integráció 0,5 százalékkal dobná meg az ország GDP-bővülését. A román fuvarozók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a határátkelőknél való várakozás 800 és 1 000 de euró közötti veszteséget okoz számukra kamiononként naponta. Mivel eddig Hollandia és Ausztria „feküdt keresztbe” a schengeni bővítésnek, Romániában adott pillanatban a holland és osztrák cégek és termékeik bojkottjára szólítottak, ám az akció szalmaláng volt csupán.
Fotó: Rostás Szabolcs
Marcel Ciolacu kormányfő egyébként nemrég tett brüsszeli látogatása során azért lobbizott az Európai Bizottság vezetőinél, hogy járuljanak hozzá az idei évre megszabott 4,4 százalékos államháztartási hiánycél megemeléséhez. A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök arra hivatkozott, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani a vállalt deficitplafont. Ciolacu ugyanakkor arra is felhívta Ursula Von der Leyen EB-elnök figyelmét, hogy
Egyébként Eugen Tomac európai parlamenti képviselő idén februárban pert indított az Európai Unió Bíróságán az Európai Unió Tanácsa ellen amiatt, hogy tavaly decemberben – az osztrák vétó nyomán – elutasította Romániának (és Bulgáriának) a schengeni övezethez történő csatlakozását. Az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) vezetője arra kéri a román cégeket, csatlakozzanak peres félként a keresethez, és követeljenek kártérítést, amennyiben Ausztria „hatalommal való visszaélése” miatt veszteséget szenvedtek annak nyomán, hogy korlátozták az európai egységes piachoz való szabad hozzáférésüket.
Ezzel egy időben Vlad Gheorghe, a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) eurohonatyája a napokban 11 milliárd euróról állított ki jelképes számlát Ausztriának, szerinte ugyanis a bécsi kormány ennyivel „tartozik” Romániának amiatt, hogy ellenszavazata nyomán az országot továbbra is a schengeni térségen kívül tartják. A román politikus Bécsben személyesen adta át a német nyelven, a Románia schengeni integrációját ellenző Karl Nehammer vezette kormány nevére kiállított „számlát” az osztrák parlament illetékeseinek.
Marcel Ciolacu szombaton kijelentette, hogy Románia schengeni csatlakozásának elutasítása hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez.
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.
Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.
Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.
Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.
Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.
Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.
Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!