Megfizettetné Románia a schengeni kimaradás és az ukrán kamionok okozta útkopás árát Brüsszellel

Tetemes veszteséget könyvelnek el a romániai fuvarozók a schengeni övezet keleti határának számító magyar–román átkelőkön való hosszas veszteglés miatt •  Fotó: Román határőrség

Tetemes veszteséget könyvelnek el a romániai fuvarozók a schengeni övezet keleti határának számító magyar–román átkelőkön való hosszas veszteglés miatt

Fotó: Román határőrség

Románia kártérítést igényel az Európai Bizottságtól a fuvarozó cégek által elszenvedett veszteségek miatt, melyeket a schengeni övezetbe való felvétel elutasítása okozott, ugyanakkor a bukaresti kormány azért is ellentételezést vár, hogy a háború kirobbanása óta az országban áthaladó több ezer ukrán kamion miatt felújításra szorul az úthálózat. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter becslése szerint a csatlakozás elmaradása a román össztermék 2 százalékával egyenértékű pénzkiesést eredményezett, az infrastruktúra felújítására pedig legalább 2 milliárd eurót igényelnének Brüsszeltől. A kárigény kimenetele Adina Vălean közlekedési biztos visszafogott nyilatkozata ismeretében is bizonytalan, akárcsak az EU-t a román Schengen-csatlakozás elmaradása miatt az uniós bíróságon beperelő ellenzéki eurohonatya akciójáé.

Rostás Szabolcs

2023. szeptember 13., 18:402023. szeptember 13., 18:40

2023. szeptember 13., 18:542023. szeptember 13., 18:54

Románia kártérítésért készül fordulni az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy folyamatosan elutasítják a schengeni csatlakozását, ugyanakkor mert a háború óta rengeteg ukrán teherautó halad át az ország területén, ami jelentős ráfordítást igényel az útfelújítás terén. Mindezt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter jelentette be, aki szerint az ország számára hatalmas pénzkiesést jelent, hogy Ausztria megvétózta a határellenőrzés nélküli övezethez történő integrációját, az ukrán kamionok miatt megnövekedett forgalom pedig tetemes többletkiadást feltételez.

A Marcel Ciolacu vezette balliberális kormány szállításügyi minisztere egy tévéműsorban elmondta, már egyeztetett a témában Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztossal.

Akinek felhívta a figyelmét, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta a romániai országutakat „elözönlő” ukrán kamionok miatt jelentősen megromlott az úthálózat minősége. „Már elküldtük a kárigényt, ami a vasúti hálózat és a hajóutak használatát is beleszámítva 2 milliárd euróra rúg” – jegyezte meg Sorin Grindeanu. Ismertetése szerint a bukaresti hatóságok ezen felül igényelnének kártérítést Brüsszeltől a romániai fuvarozók által a schengeni csatlakozás meghiúsulása nyomán elszenvedett veszteségek kompenzálásaként.

A szociáldemokrata tárcavezető szerint a pontos költségtételeket még csak ezután fogják kiszámolni, ám becslései szerint a román össztermék (GDP) mintegy 2 százalékát kitevő összeget veszít az ország amiatt, hogy a schengeni térségen kívül rekedt. (Románia GDP-je 286,4 milliárd euróra rúgott 2022-ben). Hozzátette, a veszteségek közé be kell számítani többek között, hogy a román fuvarozó cégek milyen többletilletékeket fizetnek, illetve járműveik mennyi ideig kénytelenek vesztegelni a határátkelőhelyeken.

Frissítés

Némileg lehűti a bukaresti kedélyeket a román uniós biztos
Adina Vălean uniós közlekedési biztos nem tud az ukrán teherautók által használt romániai utakon végzett karbantartási munkálatokról, de elismerte, hogy a romániai közúti infrastruktúrát „erősen megterheli az ilyen típusú szállításra nem feltétlenül alkalmas utakon zajló nagy forgalom”. Az Európai Bizottság tagja az Európai Parlament strasbourgi székhelyén beszélt erről szerdán román újságíróknak, akik Bukarest kártérítési igényéről is faggatták. Vălean elmondta, hogy a moldovai és a lengyelországi közutakat is megterheli az ukrán tranzitforgalom. A román liberális politikus hozzátette, az Európai Bizottság kész támogatni az érintett tagállamok infrastruktúrájának javítását, de szerinte megoldás lenne, ha a forgalom nagy részét vasútra terelnék. „Ha a Galac és Konstanca közötti vasútvonalat pontra tesszük, akkor már nem lesznek kamionsorok a konstancai kikötő előtt. Több módon is beruházhatnánk a vasútba, hogy tehermentesítsük a közúti infrastruktúrát is” – idézte az uniós biztost az Agerpres hírügynökség. Adina Vălean hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság rugalmas ugyan, de „nem fizet ki számlákat”, csak részletes technikai leírású projektekre adhat pénzt. „Ilyen jellegű romániai projektekről nincs tudomásom” – jelentette ki a közlekedési biztos. Hozzátette, tagállamként Románia jogosult arra, hogy az EU kompenzálja az infrastruktúrájának ukrán használatát.

A román kormány illetékesei jó ideje felemlegetik, hogy az ország rengeteget veszít a schengeni csatlakozás folyamatos akadályozása miatt.

Szerintük a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás jelentős gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. Bukarest már korábban úgy kalkulált, hogy az integráció 0,5 százalékkal dobná meg az ország GDP-bővülését. A román fuvarozók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a határátkelőknél való várakozás 800 és 1 000 de euró közötti veszteséget okoz számukra kamiononként naponta. Mivel eddig Hollandia és Ausztria „feküdt keresztbe” a schengeni bővítésnek, Romániában adott pillanatban a holland és osztrák cégek és termékeik bojkottjára szólítottak, ám az akció szalmaláng volt csupán.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Marcel Ciolacu kormányfő egyébként nemrég tett brüsszeli látogatása során azért lobbizott az Európai Bizottság vezetőinél, hogy járuljanak hozzá az idei évre megszabott 4,4 százalékos államháztartási hiánycél megemeléséhez. A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök arra hivatkozott, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani a vállalt deficitplafont. Ciolacu ugyanakkor arra is felhívta Ursula Von der Leyen EB-elnök figyelmét, hogy

Románia schengeni csatlakozásának elutasítása is hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez: emiatt az állam bevételei közel 2 százalékkal csökkentek.

Egyébként Eugen Tomac európai parlamenti képviselő idén februárban pert indított az Európai Unió Bíróságán az Európai Unió Tanácsa ellen amiatt, hogy tavaly decemberben – az osztrák vétó nyomán – elutasította Romániának (és Bulgáriának) a schengeni övezethez történő csatlakozását. Az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) vezetője arra kéri a román cégeket, csatlakozzanak peres félként a keresethez, és követeljenek kártérítést, amennyiben Ausztria „hatalommal való visszaélése” miatt veszteséget szenvedtek annak nyomán, hogy korlátozták az európai egységes piachoz való szabad hozzáférésüket.

Ezzel egy időben Vlad Gheorghe, a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) eurohonatyája a napokban 11 milliárd euróról állított ki jelképes számlát Ausztriának, szerinte ugyanis a bécsi kormány ennyivel „tartozik” Romániának amiatt, hogy ellenszavazata nyomán az országot továbbra is a schengeni térségen kívül tartják. A román politikus Bécsben személyesen adta át a német nyelven, a Románia schengeni integrációját ellenző Karl Nehammer vezette kormány nevére kiállított „számlát” az osztrák parlament illetékeseinek.

korábban írtuk

Megvan az újabb ludas: Ciolacu szerint Románia schengeni elutasítása növelte a költségvetési hiányt
Megvan az újabb ludas: Ciolacu szerint Románia schengeni elutasítása növelte a költségvetési hiányt

Marcel Ciolacu szombaton kijelentette, hogy Románia schengeni csatlakozásának elutasítása hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez.

korábban írtuk

Ausztria hajthatatlan, nem támogatja Románia schengeni csatlakozását
Ausztria hajthatatlan, nem támogatja Románia schengeni csatlakozását

A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét
2025. augusztus 26., kedd

Románia nyersolajtermelése csökkent, az import pedig nőtt

Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

Románia nyersolajtermelése csökkent, az import pedig nőtt
2025. augusztus 26., kedd

Húsz százalékkal több pénzt kapnak idén ősztől a gazdák előlegként az uniós forrásokból

Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.

Húsz százalékkal több pénzt kapnak idén ősztől a gazdák előlegként az uniós forrásokból
2025. augusztus 23., szombat

Üzemanyagárakban már az európai „felsőházban” Románia

Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.

Üzemanyagárakban már az európai „felsőházban” Románia
2025. augusztus 23., szombat

Drágítást lebegtetett be, majd cáfolt a Hidroelectrica

Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.

Drágítást lebegtetett be, majd cáfolt a Hidroelectrica
2025. augusztus 22., péntek

Hemzsegnek az állami vállalatoknál vezetői pozíciókra jelentkezők

Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.

Hemzsegnek az állami vállalatoknál vezetői pozíciókra jelentkezők