Fotó: Videófelvétel
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.
2023. augusztus 23., 14:252023. augusztus 23., 14:25
„Tíz nappal ezelőtt világossá tettük: álláspontunk szerint a schengeni rendszer egészében nem működik, ezért nem vagyunk nyitottak a kiterjesztésére” – mutatott rá az osztrák miniszter.
Predoiu a téma kapcsán kifejtette: annak ellenére, hogy Románia Bulgáriával együtt az osztrák vétó feloldására vár a schengeni csatlakozással kapcsolatban, nem olyan miniszterként érkezett, „aki jön és kérlel”.
„A helyes munkamódszer szerintem az, ha mindkét oldal problémáit azonosítjuk, és megoldásokat dolgozunk ki. Meg akartam győződni arról, hogy vannak-e kritikák vagy gyenge pontok azzal kapcsolatban, ahogyan Románia védi a határait. Örömmel láttam, hogy Ausztria látja a Románia által elért haladást, és ezt folytatni fogjuk” – mutatott rá Predoiu.
„Támogatni fogjuk Ausztriát, az EU-t és a tagállamokat a menekültügyi eljárások reformjában.
Ezt a munkát elkezdtük, és bízom benne, hogy addig folytatjuk, amíg ésszerű időn belül eredményre nem jutunk” – hangoztatta a román tárcavezető.
Előzőleg Gerhard Karner emlékeztetett, hogy áprilisban Bukarestben megállapodást írt alá Lucian Bode akkori román belügyminiszterrel a migránscsempészek elleni fellépésről, ami az együttműködés kezdetének fontos pillanata volt. Emellett Magyarországgal, Szerbiával és Romániával a közös járőrözésről is megállapodás született, illetve több intézkedést is elfogadtak a határokon átívelő bűnözés visszaszorítására.
Ennek kiemelkedő eredményei voltak, hiszen Romániában, Magyarországon és Ausztriában 36 házkutatás volt, amely során hat személyt őrizetbe vettek.
– fogalmazott Karner.
Hiába a vérmes bukaresti remények, nem változott az osztrák kormány álláspontja a román és a bolgár schengeni csatlakozás ügyében: a vétó mindaddig marad, amíg az Európai Unió nem javít a schengeni határőrizeti rendszer működésén.
Predoiu szerint a találkozó célja az volt, hogy „tovább lapozzanak”, és elkezdjék az építkezést.
Mint elmondta, ismertette az eddigi előrelépéseket, és közölte, az együttműködés folytatódik.
„Elmondtam a miniszter úrnak, hogy előrelépést fogunk tenni, és nem titkolom, hogy minisztériumként
A migráció komoly kérdés, nagyon komolyan vesszük Romániában, és készek vagyunk együttműködni az uniós országokkal, hogy jó eredményeket érjünk el, ahogyan Ausztriával is tettük. Folytatjuk a helyszíni fellépést, valamint a menekültügyre és az eljárásokra vonatkozó uniós jogi keret optimalizálását, és ebben közösen állapodtunk meg” – szögezte le.
Hozzátette, osztrák kollégájával megállapodást írtak alá a menekültügyi eljárások egyszerűsítéséről.
„Úgy vélem, hogy a mai napon leraktuk egy szilárd partnerség alapkövét, amely minden egyes ország érdekeinek megvalósításához vezet. Úgy vélem, hogy ma együtt jó munkát végeztünk” – fogalmazott Predoiu.
Mint arról beszámoltunk,
Egyúttal felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.
Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) a Románia schengeni csatlakozását megakadályozó osztrák vétó jogszerűségének vizsgálatára felszólító határozatot.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Ausztria jelezte: mivel
A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
szóljon hozzá!