Fotó: Videófelvétel
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.
2023. augusztus 23., 14:252023. augusztus 23., 14:25
„Tíz nappal ezelőtt világossá tettük: álláspontunk szerint a schengeni rendszer egészében nem működik, ezért nem vagyunk nyitottak a kiterjesztésére” – mutatott rá az osztrák miniszter.
Predoiu a téma kapcsán kifejtette: annak ellenére, hogy Románia Bulgáriával együtt az osztrák vétó feloldására vár a schengeni csatlakozással kapcsolatban, nem olyan miniszterként érkezett, „aki jön és kérlel”.
„A helyes munkamódszer szerintem az, ha mindkét oldal problémáit azonosítjuk, és megoldásokat dolgozunk ki. Meg akartam győződni arról, hogy vannak-e kritikák vagy gyenge pontok azzal kapcsolatban, ahogyan Románia védi a határait. Örömmel láttam, hogy Ausztria látja a Románia által elért haladást, és ezt folytatni fogjuk” – mutatott rá Predoiu.
„Támogatni fogjuk Ausztriát, az EU-t és a tagállamokat a menekültügyi eljárások reformjában.
Ezt a munkát elkezdtük, és bízom benne, hogy addig folytatjuk, amíg ésszerű időn belül eredményre nem jutunk” – hangoztatta a román tárcavezető.
Előzőleg Gerhard Karner emlékeztetett, hogy áprilisban Bukarestben megállapodást írt alá Lucian Bode akkori román belügyminiszterrel a migránscsempészek elleni fellépésről, ami az együttműködés kezdetének fontos pillanata volt. Emellett Magyarországgal, Szerbiával és Romániával a közös járőrözésről is megállapodás született, illetve több intézkedést is elfogadtak a határokon átívelő bűnözés visszaszorítására.
Ennek kiemelkedő eredményei voltak, hiszen Romániában, Magyarországon és Ausztriában 36 házkutatás volt, amely során hat személyt őrizetbe vettek.
– fogalmazott Karner.
Hiába a vérmes bukaresti remények, nem változott az osztrák kormány álláspontja a román és a bolgár schengeni csatlakozás ügyében: a vétó mindaddig marad, amíg az Európai Unió nem javít a schengeni határőrizeti rendszer működésén.
Predoiu szerint a találkozó célja az volt, hogy „tovább lapozzanak”, és elkezdjék az építkezést.
Mint elmondta, ismertette az eddigi előrelépéseket, és közölte, az együttműködés folytatódik.
„Elmondtam a miniszter úrnak, hogy előrelépést fogunk tenni, és nem titkolom, hogy minisztériumként
A migráció komoly kérdés, nagyon komolyan vesszük Romániában, és készek vagyunk együttműködni az uniós országokkal, hogy jó eredményeket érjünk el, ahogyan Ausztriával is tettük. Folytatjuk a helyszíni fellépést, valamint a menekültügyre és az eljárásokra vonatkozó uniós jogi keret optimalizálását, és ebben közösen állapodtunk meg” – szögezte le.
Hozzátette, osztrák kollégájával megállapodást írtak alá a menekültügyi eljárások egyszerűsítéséről.
„Úgy vélem, hogy a mai napon leraktuk egy szilárd partnerség alapkövét, amely minden egyes ország érdekeinek megvalósításához vezet. Úgy vélem, hogy ma együtt jó munkát végeztünk” – fogalmazott Predoiu.
Mint arról beszámoltunk,
Egyúttal felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.
Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) a Románia schengeni csatlakozását megakadályozó osztrák vétó jogszerűségének vizsgálatára felszólító határozatot.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Ausztria jelezte: mivel
A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!