Fotó: Videófelvétel
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.
2023. augusztus 23., 14:252023. augusztus 23., 14:25
„Tíz nappal ezelőtt világossá tettük: álláspontunk szerint a schengeni rendszer egészében nem működik, ezért nem vagyunk nyitottak a kiterjesztésére” – mutatott rá az osztrák miniszter.
Predoiu a téma kapcsán kifejtette: annak ellenére, hogy Románia Bulgáriával együtt az osztrák vétó feloldására vár a schengeni csatlakozással kapcsolatban, nem olyan miniszterként érkezett, „aki jön és kérlel”.
„A helyes munkamódszer szerintem az, ha mindkét oldal problémáit azonosítjuk, és megoldásokat dolgozunk ki. Meg akartam győződni arról, hogy vannak-e kritikák vagy gyenge pontok azzal kapcsolatban, ahogyan Románia védi a határait. Örömmel láttam, hogy Ausztria látja a Románia által elért haladást, és ezt folytatni fogjuk” – mutatott rá Predoiu.
„Támogatni fogjuk Ausztriát, az EU-t és a tagállamokat a menekültügyi eljárások reformjában.
Ezt a munkát elkezdtük, és bízom benne, hogy addig folytatjuk, amíg ésszerű időn belül eredményre nem jutunk” – hangoztatta a román tárcavezető.
Előzőleg Gerhard Karner emlékeztetett, hogy áprilisban Bukarestben megállapodást írt alá Lucian Bode akkori román belügyminiszterrel a migránscsempészek elleni fellépésről, ami az együttműködés kezdetének fontos pillanata volt. Emellett Magyarországgal, Szerbiával és Romániával a közös járőrözésről is megállapodás született, illetve több intézkedést is elfogadtak a határokon átívelő bűnözés visszaszorítására.
Ennek kiemelkedő eredményei voltak, hiszen Romániában, Magyarországon és Ausztriában 36 házkutatás volt, amely során hat személyt őrizetbe vettek.
– fogalmazott Karner.
Hiába a vérmes bukaresti remények, nem változott az osztrák kormány álláspontja a román és a bolgár schengeni csatlakozás ügyében: a vétó mindaddig marad, amíg az Európai Unió nem javít a schengeni határőrizeti rendszer működésén.
Predoiu szerint a találkozó célja az volt, hogy „tovább lapozzanak”, és elkezdjék az építkezést.
Mint elmondta, ismertette az eddigi előrelépéseket, és közölte, az együttműködés folytatódik.
„Elmondtam a miniszter úrnak, hogy előrelépést fogunk tenni, és nem titkolom, hogy minisztériumként
A migráció komoly kérdés, nagyon komolyan vesszük Romániában, és készek vagyunk együttműködni az uniós országokkal, hogy jó eredményeket érjünk el, ahogyan Ausztriával is tettük. Folytatjuk a helyszíni fellépést, valamint a menekültügyre és az eljárásokra vonatkozó uniós jogi keret optimalizálását, és ebben közösen állapodtunk meg” – szögezte le.
Hozzátette, osztrák kollégájával megállapodást írtak alá a menekültügyi eljárások egyszerűsítéséről.
„Úgy vélem, hogy a mai napon leraktuk egy szilárd partnerség alapkövét, amely minden egyes ország érdekeinek megvalósításához vezet. Úgy vélem, hogy ma együtt jó munkát végeztünk” – fogalmazott Predoiu.
Mint arról beszámoltunk,
Egyúttal felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.
Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) a Románia schengeni csatlakozását megakadályozó osztrák vétó jogszerűségének vizsgálatára felszólító határozatot.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Ausztria jelezte: mivel
A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!