Marcel Ciolacu előbb Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatásával, majd a schengeni csatlakozás elutasításával magyarázta a túlzott költségvetési hiányt
Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
Marcel Ciolacu szombaton kijelentette, hogy Románia schengeni csatlakozásának elutasítása hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez.
2023. szeptember 02., 20:572023. szeptember 02., 20:57
A parlamentben nyilatkozó kormányfő emlékeztetett arra, hogy pénteken Brüsszelben az EU több magas rangú tisztségviselőjével, köztük az Európai Bizottság főbiztosával, Ursula Von der Leyennel is tárgyalt a román helyreállítási tervről.
Eddig senki sem mondta ki, hogy az állam bevételei közel 2 százalékkal csökkentek emiatt” – fogalmazott az Agerpres szerint a miniszterelnök.
Amint arról beszámoltunk, pénteken este Marcel Ciolacu még „másra kente” a deficitet. Beszámolója szerint a miniszterelnök tájékoztatta az EU vezetőit az államháztartásra negatívan ható tényezőket:
Az Európai Bizottság megértette ezeket az érveket – tette hozzá. Ciolacu elmondta, hogy érvei hatására a brüsszeli tárgyalásain rugalmasságot tapasztalt az európai vezetők részéről a költségvetési hiánycél megemelésének kérdésében. Arra az újságírói kérdésre, hogy mikorra várható döntés a túlzottdeficit-eljárásban szereplő költségvetési hiánycél esetleges növeléséről, Ciolacu azt felelte: „év végéig egészen biztosan”.
Arra a kérdésre, hogy a deficit hány százalékát teszi ki az Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak nyújtott segítség, a miniszterelnök az felelte: hazai szakértők több mint 3,5 százalékra, míg az Európai Bizottság csak 1,5 százalékra becsüli ezt az arányt.
Marcel Ciolacu arról számolt be péntek esti sajtótájékoztatóján, hogy a nap folyamán folytatott brüsszeli megbeszélésein határozottan elutasította az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalék fölé emelését.
Ezt megelőzően Klaus Iohannis államfő kijelentette, hogy Románia egyértelműen túl fogja haladni a 4,4 százalékos költségvetési hiánycélt, de „nem hiszi”, hogy ez az uniós alapok elvesztéséhez fog vezetni. „Hogy mennyivel fogja meghaladni – ezt a kormánynak kell elmagyaráznia, és ez a brüsszeli tárgyalások egyik célja” – jegyezte meg Iohannis. Úgy vélekedett, a hiánycél „enyhe” túllépése nem jelent problémát, de az adóbehajtás hatékonyságát növelő és a kiadásokat kordában tartó intézkedésekkel kell párosulnia, hogy a következő években Romániának már ne legyenek ilyen természetű gondjai.
Klaus Iohannis pénteken kijelentette, hogy Románia egyértelműen túl fogja haladni a 4,4 százalékos költségvetési hiánycélt, de „nem hiszi”, hogy ez az uniós alapok elvesztéséhez fog vezetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!