2010. október 19., 16:122010. október 19., 16:12
A Luxembourgban rendezett találkozó után kiadott közlemény szerint a szabályozás egységes keretet teremt e befektetési formák ellenőrzésére és felügyeletére, és feltételekhez köti működésüket az EU egységes piacán.
Helyszíni közlések szerint a szabályozás egyik újítása lesz az úgynevezett útlevélrendszer, amely alapján az egyik tagországban jóváhagyott alapok más államok befektetői számára is elérhetővé válnak. Az unión kívüli alapok esetében mindazonáltal a tervek szerint néhány évvel tovább kell várni ugyanezen rendszer bevezetéséhez.
Michel Barnier, az Európai Bizottság e témáért felelős tagja az ülés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a megállapodás legnagyobb előnye, hogy míg eddig egyáltalán nem volt ilyen szabályozás uniós szinten, most lesz.
A miniszteri kompromisszumot még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell, mielőtt életbe léphet. Az EU-ban várhatóan 2013-tól működik majd a szigorúbb rendszer.
Az alapok szabályozása újabb lépés azon reformok sorában, amelyekről az EU az elmúlt években lezajlott nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság tanulságai alapján döntött. A pénzügyi piaci spekulációra sokan ma is úgy tekintenek, hogy az hozzájárult a válság súlyosságához. A szóban forgó alapok világszinten ezer milliárd eurós nagyságrendű összeget kezelnek.
Didier Reynders, az ülésen elnöklő belga pénzügyminiszter méltatta, hogy a végső megállapodás egyhangúlag született.
A miniszteri találkozón Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hangoztatta, hogy stabilizálódott a gazdaság feléledésének folyamata az unióban. Nem nő tovább a munkanélküliség sem, a foglalkoztatás pedig a legtöbb tagországban növekedésnek indult.
A kedden folytatott eszmecsere alapján megerősítette, hogy a pénzügyi konszolidációnak legkésőbb jövőre meg kell kezdődnie mindazon EU-tagállamokban, amelyek eddig még nem indították el.
Visszatértek több nyilatkozatban az előző nap született megállapodásra az euróövezeti deficit-, illetve adósságtúllépők elleni szankciókról. Valamennyi megszólaló elégedettnek mondta magát a megszületett kompromisszummal, bár többen jelezték, hogy még jobban örültek volna, ha a tanács az Európai Bizottság eredeti (némileg szigorúbb) javaslatai mellett kötelezi el magát.
A megállapodás értelmében szinte automatikusan büntetőintézkedésekkel sújtják azokat az euróövezeti tagállamokat, amelyek túllépik az uniós szerződésekben meghatározott államháztartási deficit- vagy hiányhatárt. Igaz, azt a tagországok úgynevezett minősített többségi döntésével kell megállapítani, hogy szabálysértés történt, de a szankciók is csak ugyanilyen többségű határozattal állíthatók le. Kivételes esetben (például természeti katasztrófa idején) a deficithatár természetesen ideiglenesen túlléphető.
Számos részlet (például a büntetésként kiszabott letét mértéke, a kamatozás) még későbbi döntésre vár, illetve arról is meg kell egyezni, hogy szükség van-e az uniós szerződés - meglehetősen nehézkes eljárású - módosítására a reformok életbe léptetéséhez.
Az uniós országok legközelebb az állam- és kormányfők jövő csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján foglalkoznak a témával, és megvitatja azt az Európai Parlament is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok