A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – hangoztatta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.
2015. július 08., 17:112015. július 08., 17:11
2015. július 08., 17:332015. július 08., 17:33
Az elmúlt öt és fél hónapért maradéktalanul vállalja a felelősséget, de a kialakult helyzetért az alapvető felelősség évekre nyúlik vissza. „Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott” – jelentette ki Ciprasz, és hozzátette: sehol máshol nem volt akkora megszorítás, mint hazájában.
A görög kormányfő arra is kitért, hogy országa a tönk szélére jutott, amiben a korábbi kormányok felelősségét hangsúlyozta, akik klientúra rendszert alakítottak ki, kormányzásukat korrupció és a politikai valamint a gazdasági hatalom összefonódása kísérte.
Ciprasz: kompromisszum kell
Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők – szerinte szándékosan – kihagytak a korábbi megállapodásokból.
Kiemelte továbbá, hogy nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét. Tudatta azt is, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye nem jelenti azt, hogy a görögök szakítani akarnának Európával, a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelenti, hogy sok görög szerint nincs más megoldás, „nem lehet tovább haladni ezen a semmibe vezető úton\".
Eltérő állásponton
Manfred Weber, a legnagyobb EP-frakcióval rendelkező Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője azzal vádolta Cipraszt, hogy továbbra sem állt elő megfelelő javaslatokkal, nem mondja el az embereknek az igazságot, és „elpusztítja az Európába vetett bizalmat\".
Gianni Pittella, a szociáldemokraták képviselőcsoportjának olasz vezetője arról beszélt, hogy az EU és az eurózóna elképzelhetetlen Görögország nélkül. „Sosem fogjuk elfogadni a grexitet. Soha!\" - szögezte le a szociáldemokrata frakcióvezető, Görörgországnak az euróövezetből történő esetleges távozására utalva. Azt kérte képviselőtársaitól, hogy emelkedjenek felül a pártpolitikán.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondta: dühös, mert az EU öt éve alvajáróként tántorog a grexit felé, most pedig immár nyitott szemekkel rohan feléje. Nigel Farage, az euroszkeptikus frakció vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ciprasznak emelt fővel kellene kivezetnie országát az eurózónából. Szerinte „egy új berlini fal emelkedett fel Európában, amelyet úgy hívnak: euró”.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, és az újonnan alakult Nemzetek és Szabadság Európája frakció társelnöke felszólalásában feltette a kérdést, hogy melyik nép tűrte volna el azt, amit a görögök eltűrtek öt éven át. „Az euró és a megszorítások sziámi ikrek. Az Ön népe csak akkor menekülhet meg a megszorítások elől, ha kilépnek az euróövezetből” – mondta Marine Le Pen Ciprasznak, és úgy vélte, ez megkönnyebbülést és a görög gazdasági növekedés beindulását hozná el.
Újabb hitelkérelem
Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alap luxembourgi székhelyű irányító testülete szerdán megkapta az újabb görög hitelkérelmet. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Parlamentben délelőtt tartott beszédében közölte, hogy eljuttatták a hivatalos kérelmet az ESM-hez.
A mentőalap szóvivője később megerősítette, hogy megkapták, és az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport áttanulmányozza azt. Az eredeti tervekkel ellentétben a pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport szerdán nem tart telekonferenciát, hanem valószínűleg szombatra összehívott ülésén nyilvánít majd véleményt.
Uniós források és hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy az előző, június 30-án elküldött kérelemmel ellentétben a görög kormány immár nem két évre, hanem három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe mélyreható reformokat hajtana végre. Az ígért reformok, köztük az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítást illetően részleteket nem közölt athéni vezetés, de Alekszisz Ciprasz azt ígérte, hogy a napokban átadják a konkrét javaslatokat.
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!