Marad az önrész?

•  Fotó: Boda Gergely

Fotó: Boda Gergely

A kereskedelmi bankok szerint túl nagy kockázattal jár a jegybank javaslata. Úgy tűnik, csalódniuk kell mindazoknak, akik abban reménykedtek, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) tavalyi év végi javaslata nyomán önrész felmutatása nélkül igényelhetnek lakásvásárlási, vagy ingatlan-felújítási hitelt. A kereskedelmi bankok ugyanis ellenzik a jegybank által megfogalmazott tervezetet, amely esetleges érvénybe lépése esetén sem lesz kötelező érvényű a kereskedelmi pénzintézetek számára: ajánlás lévén saját maguk dönthetik el, hogy alkalmazzák-e azt.

2007. január 17., 00:002007. január 17., 00:00

Benedek Levente, a Volksbank sepsiszentgyörgyi fiókintézetének igazgatója szerint nagy kockázatot jelentene a bankok számára, ha ezentúl nem kérnének önrészt az ingatlanvásárlásokra igényelt hitelek esetében. Jelenleg ugyanis ingatlanvásárláskor a pénzintézet az összeg 75 százalékát állja, míg a maradék 25 százalékot a vásárlónak kell kifizetnie. Eközben a bank jelzálogként a teljes ingatlant számolja fel. Tehát mintegy 130 százalékban biztosítja be magát arra az eshetőségre, ha az ügyfél nem törleszti a felvett hitelt. Ezt főként az ingatlanpiaci árak folyamatos változásaival indokolják. Igaz ugyan, hogy az árak elmúlt években növekedtek, de nehéz megjósolni, hogy az adott épület mennyit ér majd 30 év múlva, vagyis az átlagos törlesztési idő lejártával.
Benedek Levente szerint ugyanakkor egyes romániai nagyvárosokban jelenleg az európai uniós átlagnál drágábbak a lakások, éppen ezért hamarosan olcsóbbak lesznek az ingatlanok. Az ingatlanpiaci szakértők főként az 1990 előtt épült tömbházlakások árának visszaesését vetítik elő. Szerintük ugyanis amint megfelelő mennyiségű új lakás épül, a régi ingatlanok árai drasztikusan csökkenni fognak. Radu Graþian Ghetea, a Bankok Országos Egyesületének elnöke szintén azzal érvel, hogy a túlfűtött ingatlanpiac bármikor összeomolhat.
A bankpiaci elemzők azonban valószínűnek tartják, hogy a kisebb bankok, amelyek számára fontos a piaci részesedés növelése, élni majd a lehetőséggel, és ha nem is törlik az önrészt, csökkentik annak arányát. Ám szerintük ez mindenképp a kamatláb és a különböző illetékek növelésével fog járni.
Ha BNR tervezete ajánlásként életbe is lép, az az előírás érvényben marad, hogy a havi törlesztés összértéke nem haladhatja meg a család összjövedelmének a 35 százalékát. Ez pedig jelentősen lecsökkenti azok körét, akik hitelt igényelhetnek Romániában: az izraeli TASC tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a romániai lakosság 90 százaléka nem tudna lakásvásárlási jelzáloghitelhez folyamodni. Az intézet szerint ez a fizetésekhez viszonyítottan hatalmas árakkal magyarázható. A TASC a kutatás során a 2006-ra előrevetített mintegy 230 eurós romániai átlagbérrel számolt. Így egy átlagbérből élő személy számára egy 35-40 ezer eurós lakás megvásárlása esetén még 25 százalékos önrész esetén is havi 210 eurót kellene törlesztenie 25 éven át.
Ezzel egybecseng, hogy a BNR által frissen közzétett hivatalos statisztika szerint a lakosság 80 százalékának van hiteltartozása valamelyik pénzintézetnél. A viszonylag gyorsan mozgósítható tőke iránti vágy a bukarestiekben a legnagyobb: a kétmillió fővárosi tavaly novemberben valamivel több, mint hárommillió hitelszámla tulajdonosa volt. A sorban a Kolozs megyeiek következtek: az erdélyi megyében 624 ezer kölcsönt tartottak nyilván, őket Argeº és Iaºi megye követte a sorban. A legvisszafogottabbak Szilágy, Giurgiu és Tulcea megye lakói voltak, egyenként körülbelül 160 ezer kölcsönnel.
A lakosság a múlt év végén összesen 91,5 milliárd lejjel tartozott a bankoknak; ennek az összegnek az 53 százalékát lejben, 47 százalékát devizában (főleg euróban) vették fel a hitelkérelmezők. Az ingatlanokra felvett jelzáloghitelek az összeg 8,5 százalékát tették ki.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Visszaesett a borfogyasztás és a termelés is Romániában

Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.

Visszaesett a borfogyasztás és a termelés is Romániában
2025. április 19., szombat

Elsősorban az állattartó gazdákon múlik a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés sikere

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.

Elsősorban az állattartó gazdákon múlik a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés sikere
2025. április 18., péntek

Több földgázt importált Románia az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban

Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több földgázt importált Románia az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban
2025. április 18., péntek

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége

A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

2025. április 16., szerda

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére

Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére
2025. április 16., szerda

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának

Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának
2025. április 16., szerda

Újra Romániában a legmagasabb az infláció

Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.

Újra Romániában a legmagasabb az infláció
2025. április 16., szerda

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok

Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok
2025. április 16., szerda

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”

Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”