Archív felvétel
Fotó: Gov.ro
A bukaresti kormány már a szerdai ülésén elfogadhatja azt a jogszabályjavaslatot, ami megtiltja azt, hogy a közszférában dolgozók egy időben nyugdíjat és fizetést is kapjanak, és lehetővé teszi egyúttal, hogy 70 éves koráig dolgozhasson az, aki nem szeretne 65 éves korában nyugdíjba menni.
2021. június 09., 12:052021. június 09., 12:05
2021. június 09., 12:252021. június 09., 12:25
„Szem előtt tartva a költségvetési megszorításokat és a személyzettel járó költségvetési kiadások csökkentését, a törvénytervezet javaslatot tesz a fizetés és a nyugdíj halmozásáról szóló jogszabály módosítására, és megadja a lehetőséget a közalkalmazottnak, hogy válasszanak a fizetés és a nyugdíj között. Ezért a közszférában a tevékenység folytatása a nyugdíj folyósításának a felfüggesztésével jár” – áll a kormány asztalán levő törvénytervezetben.
A tervezet szerint ugyanis azok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, de még szeretnének dolgozni, kérhetik, hogy dolgozhassanak, amíg elérik a 70 éves kort.
Azoknak, akik ezután érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt, a munka folytatásáról szóló kérést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt legalább 30 nappal iktatniuk kell. A „hosszabbítás” ugyanakkor nem jelenti azt, hogy 70 éves korukig kötelesek dolgozni, menet közben bármikor nyugdíjba mehetnek, ehhez 60 nappal a nyugdíjazás időpontja előtt kérést kell benyújtaniuk munkáltatójukhoz.
A dokumentum szerint a nyugdíjkorhatár megemelése opcionális lesz. Emellett új indexálási rendszert dolgoznak ki az időskori juttatás megemelésére, és módosítják az előrehozott nyugdíjazás feltételeit is. Az új nyugdíjtörvény a korábbi bejelentések értelmében 2023-tól léphet hatályba.
Azért nem méltányos a nyugdíjrendszer, mert a juttatásra politikai eszközként tekintettek Romániában – vallja Raluca Turcan munkaügyi miniszter, aki szerint a készülő nyugdíjtörvény a méltánytalanságok felszámolására és kiszámíthatóságára törekszik.
Legalább az inflációs rátával kiigazítják jövőre a nyugdíjak összegét – ígéri Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta, 2022-ben még a jelenlegi nyugdíjtörvény lesz hatályban, az új jogszabályi keretet jövő év végére fogadhatják el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!