A tehénállományokban okozott legnagyobb kárt a ragadós száj- és körömfájás
Fotó: Tuchiluș Alex
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
2025. június 07., 22:002025. június 07., 22:00
2025. június 07., 22:032025. június 07., 22:03
A magyar agrárminiszter minderről az Állatorvostudományi Egyetem rendezvényén beszélt. Közölte, a magyar állategészségügyi rendszer példásan helytállt a járvány során,
A nemzetközi kereskedelem helyreállítása szintén kiemelt feladat. Míg az uniós mentesség visszaszerzése napok kérdése lehet, a harmadik országok irányába hosszabb folyamat várható. Ehhez szükséges a laboratóriumi vizsgálatok folytatása és az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) felé benyújtandó hivatalos dokumentáció is, tájékoztat az agraragazat.hu mezőgazdasági szakportál.
Bár a vírus pontos eredete továbbra is ismeretlen, magyarországi és nemzetközi laboratóriumok dolgoznak a kérdés felderítésén. A cél az, hogy egy hasonló járvány a jövőben még hatékonyabban megelőzhető és kezelhető legyen.
A Magyarországon idén márciusban 50 év óta először megjelent ragadós száj és körömfájás a párosujjú patásokat érintette: a rendkívüli ragályos betegség főként szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék között terjedt. Jelentős számú állatállományt kellett elaltatni a kór terjedésének megakadályozásához. A közvetlen károk enyhítése végett a gazdáknak jár a Bérgarancia Alapból érkező támogatás, a leölt állatok után járó kártalanítás, illetve az 1 éves hitelmoratórium, melynek keretében sem tőkét, sem kamatot nem kell fizetnie a károsultaknak.
Európa-szerte riadóztatták az állategészségügyi hatóságokat, miután Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!