A szaktárca vezérigazgatója, Costin Lianu elmagyarázta, hogy a bérmunka háttérbe szorulása derűlátásra ad okot, mivel ez a gazdasági növekedés egyik jeleként is felfogható. A szakember szerint a nyugat-európai vállalkozók azért juttatnak egyre kevesebb bérmunkát a romániai cégeknek, mert időközben a hazai munkaköltségek növekedtek, ami a munkások fizetésére is kihatott. Eddigi romániai partnerét ma egyre több külföldi cseréli fel valamelyik olcsóbban dolgozó ázsiai vállalkozóra.
Míg 2005-ben a román export majdnem felét a lohn-rendszerben gyártott termékek tették ki, ez az arány 2006-ban 49-ről 46 százalékra csökkent. A statisztikai előrejelzések az idénre újabb két-három százalékos visszaesést jósolnak. Lianu szerint az lenne az ideális, ha Románia mielőbb a nyugati államok mintegy 33 százalékos szintjére szorítaná vissza a lohnból származó exportok bevételét. Szintén fejlődésként értékelhető, hogy míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb bérmunkát az amúgy is gyengén fizetett könynyűiparban végezték, mára teljesen átbillent a mérleg nyelve a nehézipar javára. „A 90-es évek vége felé a kivitelek 33 százalékát a textil- és a bőripar biztosította, míg az autó- és gépipar alig 22 százalékát fedte le. Mára ez az arány megfordult” – mondta el Costin Lianu. Adatai szerint mára nem a moldvai megyék készruhagyárai, hanem a Renault által megvásárolt piteºti-i Dacia vezeti a lohn-piacot. Szintén jelentős előrelépést könyvelhettek el Hargita és Kovászna megye bérmunkát végző számítástechnikai és műanyagfröccsentő cégei is.
A lohn-rendszer leépülésének hátulütője is van. Winkler Gyula szerint az a cég, amely tíz-tizenöt évig kimondottan csak a kevés, de biztos nyereséget jelentő bérmunkára építette üzleti stratégiáját, most könnyen a csőd szélére sodródhat. A lohn-rendszer öszszeomlása leginkább az ország keleti részét érintette. Míg Bukarestben és az ország további 35 megyéjében a 2006-os export közel 5 százalékkal haladta meg a 2005-ös kivitelek arányát, az elmúlt év öt moldvai és egy havasalföldi megyében visszaesést hozott.
Sz. E.
Bukarest és a nyugati megyék vezetnek
A 2006-os export jelentős részét (20,18 százalékát) fővárosi cégek bonyolították, messzemenően megelőzve a Temes megyei vállalkozásokat. A bánsági megye a kivitel 7,86 százalékát, míg a harmadik helyet elfoglaló Argeº az 5,67 százalékát tudhatja magáénak. A negyedik helyen Arad áll 5,07 százalékkal. A többi erdélyi megye – a 32., 33. ,illetve 40. helyen kullogó Hargita, Kovászna és Krassó-Szörény kivételével – a rangsor első felében található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok