A szaktárca vezérigazgatója, Costin Lianu elmagyarázta, hogy a bérmunka háttérbe szorulása derűlátásra ad okot, mivel ez a gazdasági növekedés egyik jeleként is felfogható. A szakember szerint a nyugat-európai vállalkozók azért juttatnak egyre kevesebb bérmunkát a romániai cégeknek, mert időközben a hazai munkaköltségek növekedtek, ami a munkások fizetésére is kihatott. Eddigi romániai partnerét ma egyre több külföldi cseréli fel valamelyik olcsóbban dolgozó ázsiai vállalkozóra.
Míg 2005-ben a román export majdnem felét a lohn-rendszerben gyártott termékek tették ki, ez az arány 2006-ban 49-ről 46 százalékra csökkent. A statisztikai előrejelzések az idénre újabb két-három százalékos visszaesést jósolnak. Lianu szerint az lenne az ideális, ha Románia mielőbb a nyugati államok mintegy 33 százalékos szintjére szorítaná vissza a lohnból származó exportok bevételét. Szintén fejlődésként értékelhető, hogy míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb bérmunkát az amúgy is gyengén fizetett könynyűiparban végezték, mára teljesen átbillent a mérleg nyelve a nehézipar javára. „A 90-es évek vége felé a kivitelek 33 százalékát a textil- és a bőripar biztosította, míg az autó- és gépipar alig 22 százalékát fedte le. Mára ez az arány megfordult” – mondta el Costin Lianu. Adatai szerint mára nem a moldvai megyék készruhagyárai, hanem a Renault által megvásárolt piteºti-i Dacia vezeti a lohn-piacot. Szintén jelentős előrelépést könyvelhettek el Hargita és Kovászna megye bérmunkát végző számítástechnikai és műanyagfröccsentő cégei is.
A lohn-rendszer leépülésének hátulütője is van. Winkler Gyula szerint az a cég, amely tíz-tizenöt évig kimondottan csak a kevés, de biztos nyereséget jelentő bérmunkára építette üzleti stratégiáját, most könnyen a csőd szélére sodródhat. A lohn-rendszer öszszeomlása leginkább az ország keleti részét érintette. Míg Bukarestben és az ország további 35 megyéjében a 2006-os export közel 5 százalékkal haladta meg a 2005-ös kivitelek arányát, az elmúlt év öt moldvai és egy havasalföldi megyében visszaesést hozott.
Sz. E.
Bukarest és a nyugati megyék vezetnek
A 2006-os export jelentős részét (20,18 százalékát) fővárosi cégek bonyolították, messzemenően megelőzve a Temes megyei vállalkozásokat. A bánsági megye a kivitel 7,86 százalékát, míg a harmadik helyet elfoglaló Argeº az 5,67 százalékát tudhatja magáénak. A negyedik helyen Arad áll 5,07 százalékkal. A többi erdélyi megye – a 32., 33. ,illetve 40. helyen kullogó Hargita, Kovászna és Krassó-Szörény kivételével – a rangsor első felében található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok