A szaktárca vezérigazgatója, Costin Lianu elmagyarázta, hogy a bérmunka háttérbe szorulása derűlátásra ad okot, mivel ez a gazdasági növekedés egyik jeleként is felfogható. A szakember szerint a nyugat-európai vállalkozók azért juttatnak egyre kevesebb bérmunkát a romániai cégeknek, mert időközben a hazai munkaköltségek növekedtek, ami a munkások fizetésére is kihatott. Eddigi romániai partnerét ma egyre több külföldi cseréli fel valamelyik olcsóbban dolgozó ázsiai vállalkozóra.
Míg 2005-ben a román export majdnem felét a lohn-rendszerben gyártott termékek tették ki, ez az arány 2006-ban 49-ről 46 százalékra csökkent. A statisztikai előrejelzések az idénre újabb két-három százalékos visszaesést jósolnak. Lianu szerint az lenne az ideális, ha Románia mielőbb a nyugati államok mintegy 33 százalékos szintjére szorítaná vissza a lohnból származó exportok bevételét. Szintén fejlődésként értékelhető, hogy míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb bérmunkát az amúgy is gyengén fizetett könynyűiparban végezték, mára teljesen átbillent a mérleg nyelve a nehézipar javára. „A 90-es évek vége felé a kivitelek 33 százalékát a textil- és a bőripar biztosította, míg az autó- és gépipar alig 22 százalékát fedte le. Mára ez az arány megfordult” – mondta el Costin Lianu. Adatai szerint mára nem a moldvai megyék készruhagyárai, hanem a Renault által megvásárolt piteºti-i Dacia vezeti a lohn-piacot. Szintén jelentős előrelépést könyvelhettek el Hargita és Kovászna megye bérmunkát végző számítástechnikai és műanyagfröccsentő cégei is.
A lohn-rendszer leépülésének hátulütője is van. Winkler Gyula szerint az a cég, amely tíz-tizenöt évig kimondottan csak a kevés, de biztos nyereséget jelentő bérmunkára építette üzleti stratégiáját, most könnyen a csőd szélére sodródhat. A lohn-rendszer öszszeomlása leginkább az ország keleti részét érintette. Míg Bukarestben és az ország további 35 megyéjében a 2006-os export közel 5 százalékkal haladta meg a 2005-ös kivitelek arányát, az elmúlt év öt moldvai és egy havasalföldi megyében visszaesést hozott.
Sz. E.
Bukarest és a nyugati megyék vezetnek
A 2006-os export jelentős részét (20,18 százalékát) fővárosi cégek bonyolították, messzemenően megelőzve a Temes megyei vállalkozásokat. A bánsági megye a kivitel 7,86 százalékát, míg a harmadik helyet elfoglaló Argeº az 5,67 százalékát tudhatja magáénak. A negyedik helyen Arad áll 5,07 százalékkal. A többi erdélyi megye – a 32., 33. ,illetve 40. helyen kullogó Hargita, Kovászna és Krassó-Szörény kivételével – a rangsor első felében található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 júniusában a májusival egyenlő 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Látogatottsági adatok