Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
A kudarcok autópályájának is lehetne nevezni a még papíron sem létező A13-as sztrádát. Bár az eredeti határidők szerint 2023 januárjára el kellett volna készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak és a műszaki tervdokumentációnak, még mindig ott tartunk, hogy a megduplázott keretösszeg ellenére sem vállalkozik senki a munkára.
2023. február 01., 20:252023. február 01., 20:25
A legújabb határidő január 31-e volt, a licitet automatikusan semmissé nyilvánította a közbeszerzések elektronikus rendszere (SEAP – e-licitatie.ro). Az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló szerződést 2020. május 22-én írták alá az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) és az első versenytárgyalásból győztesként kikerült Search Corporation Kft. & Primacons Group Kft. képviselői. A szerződés értéke áfa nélkül 20,09 millió lej volt.
Arra hivatkoztak, hogy az eredetileg előirányzott keret nem fedezi a geotechnikai tanulmányok elkészítésével járó kiadásokat.
Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
A CNAIR tavaly novemberben újra meghirdette a versenytárgyalást. Az új kiírásra pedig több mint megduplázta az összeget, az új szerződés értékét 45 és 53 millió lej közöttire becsülték. A szerződés határideje 28 hónap, amiből az első 24 hónap alatt el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak.
tény, hogy érdeklődők voltak, akik még részleteket igényeltek, így a licitet felfüggesztették, majd január 31-ére tolták ki a pályázatok benyújtási határidejét.
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
A közbeszerzések elektronikus rendszerében megtalálható tájékoztatás szerint azonban a licitet automatikusan semmissé nyilvánították, miután a január 31-ei határidőig „egyik ajánlattevő sem kódolta a pénzügyi ajánlatot vagy nem adott választ valamennyi kiértékelési tényezőre”.
A CNAIR szerint a projekt összetettsége állhat a történtek mögött. „Még nincs magyarázatunk. Egyszerűen nem nyújtottak be ajánlatokat.
– válaszolták a közútkezelő képviselői az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalomi csomópont. Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába. Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe. A miniszter szerint az A13-as autópályára 2,4 milliárd eurót különítenének el, a kivitelezés költségeit különben 2–3 milliárd euró közötti összegre becsülik.
A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismert, az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!