Jelentősen szigorodtak a hétvégétől az élelmiszerek jelölésének törvényi előírásai, miután az átmeneti időszakot követően hatályba lépett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet.
2014. december 14., 19:362014. december 14., 19:36
A szabályozás még 2011. december 12-én lépett hatályba, ám az élelmiszergyártók három év átmeneti időszakot kaptak az új intézkedésekre való átállásra. A rendelet szerint a kötelezően előírt információkat – mint a megnevezés, összetevők, nettó mennyiség, szavatossági idő – jól látható helyen, egyértelműen, az előrecsomagolt élelmiszerek esetén közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni, a betűméret magassága pedig nem lehet kisebb 1,2 milliméternél.
A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer allergéntartalmára vonatkozó információ kötelező megadása, mint korábban. A rendelet az allergén információk tájékoztatási módjára vonatkozó szabályt nem határoz meg a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében, a tagállamok saját nemzeti rendelkezésben írhatják elő, hogy milyen eszközök segítségével és milyen formában kell közölni azokat.
Az ételallergiások számára eddig komoly fejtörést okozott, ha a boltban be kellett vásárolniuk, vagy ha egy étteremben szerettek volna enni, az élelmiszerek csomagolásáról ugyanis általában hiányzott, hogy a termék mit tartalmaz, és az étlapokon is csak a legritkább esetben tüntették fel, hogy pontosan miből készül a menü.
A szombattól bevezetett európai uniós rendelet értelmében ezentúl nem csupán az üzletekben kapható élelmiszereken, hanem az éttermekben is kötelező feltüntetni, hogy az ételben van-e a tizennégy leggyakoribb allergén anyag valamelyike. Jelezni kell, ha például glutént, rákféléket, tojást, halat, földimogyorót, szójababot, tejet, dióféléket, zellert, mustárt, szezámmagot, kén-dioxidot, csillagfürtöt, puhatestűeket vagy ezekből készült termékeket tartalmaz az élelmiszer.
A szabályozás az olvashatóság érdekében gondosan meghatározza a címke formátumát is, ezentúl az alkalmazható legkisebb betűméretet, a sortávolságot és a használható színeket is előírják. Az átállásra összességében három évük lesz a forgalmazóknak, a rendelet értelmében a 2014. december 12-éig jogszerűen forgalomba hozott termékek – így a raktárban készen tartás céljából tárolt, becsomagolt termékek – a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban lehetnek.
Ez azt jelenti, hogy 2014. december 13. után mind az új jelölési szabályoknak megfelelő, mind a régi jelölési szabályoknak megfelelő termékek megtalálhatóak lesznek az üzletek polcain.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
szóljon hozzá!