Kihívás a pénzromlás: egy számjegyűre csökken, de továbbra is lényeges gazdasági kockázati tényező marad az infláció

Bár csökkenésnek indult az inflációs ráta, továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk minden vásárlásnál •  Fotó: Haáz Vince

Bár csökkenésnek indult az inflációs ráta, továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk minden vásárlásnál

Fotó: Haáz Vince

Reális célkitűzés az egy számjegyű infláció 2023 végére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese szerint, akit a friss inflációs adatok és a Romanian Economic Monitor legfrissebb prognózisa ismeretében faggattunk. A gazdasági elemző ugyanakkor rámutatott: az inflációs nyomás nem szűnik meg, és még ha az előrejelzésük be is igazolódik, az általuk várt 7,5 százalékos szint még mindig jelentősen magasabb a hosszabb távon kívánatosnak mondott alacsonyabb inflációs szinthez képest.

Bálint Eszter

2023. február 15., 18:202023. február 15., 18:20

Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói szerint 2023 decemberére a januári 15,1 százalékos ráta felére, vagyis 7,5 százalékos szintre zsugorodik az éves infláció. Ez szinte egybevág a Román Nemzeti Bank (BNR) szintén szerdán közzétett prognózisával, amelyben jelentősen, 7 százalékra csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, miután novemberben még 11,2 százalékos fogyasztói árindexet jósolt.

Változó árdinamikát vetítenek előre

A Romanian Economic Monitor angol nyelvű elemzés úgy fogalmaz, hogy 2023-ban a fogyasztói árak dinamikájában irányváltás következik be.

Idézet
Úgy véljük, hogy a hosszan tartó gyorsulási időszak után az éves infláció lassulásnak indulhat, és az idei évet az egy számjegyű tartományban zárhatja

– előrejelzésünk 2023 decemberére 7,5 százalékos éves szintű infláció” – áll a dokumentumban. Az elemzők úgy vélik, az alacsonyabb számok több okból is megjelenhetnek.

„Először is a határidős árutőzsdék széles köre jelentős korrekciót jelez, többek között a megnövekedett recessziós félelmek, a szigorúbb monetáris feltételek, a gabonaexport-útvonalak pozitív alakulása, valamint a jóval enyhébb európai tél miatt. A nyersolaj, a földgáz és számos gabonafajta ára a háború előtti szint közelébe esett, ami kisebb nyomást jelent” – érvelnek a BBTE elemzői.

Meglátásuk szerint mivel mind Romániában, mind pedig az Európai Unióban lelassul a gazdasági növekedés, a kereslet is csökkenni fog a termékek és szolgáltatások iránt,

így nem fogja már annyira felhajtani az árakat. Tehát a keresleti nyomás is enyhülni fog. Ezen túlmenően a kedvező bázishatások is hozzájárulhatnak az éves infláció csökkenéséhez. „Fontos megjegyezni azt is, hogy az energiaár-plafonok és árkompenzációs rendszerek 2025 márciusáig történő meghosszabbítása várhatóan csökkenti a vállalatok és a háztartások bizonytalanságát, ami segíthet normalizálni a gazdaság ármeghatározási magatartását” – húzza alá a prognózis.

korábban írtuk

Óvatosabb a lakosság, a visszaeső fogyasztás lassítja a román gazdasági növekedést – A kockázatok átírhatják az előrejelzéseket
Óvatosabb a lakosság, a visszaeső fogyasztás lassítja a román gazdasági növekedést – A kockázatok átírhatják az előrejelzéseket

Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.

Reális célkitűzés az egy számjegyű infláció az elemző szerint

„Azt látjuk a friss adatok alapján, hogy csökken az infláció üteme, és szerencsés esetben az általunk előrejelzett inflációs ráta (7,5 százalék) valóban elérhető az idei év végéig, és így a korábban sokat emlegetett egy számjegyű infláció reális célkitűzésnek mondható. Ezt támasztja alá az Országos Statisztikai Intézet által frissen publikált adat is, hogy az árnövekedések üteme idén már láthatóan lassulni kezdett (januárban 15,1 százalék a friss adatok szerint a tavaly decemberi 16,4 százalékhoz képest), és ennek a trendnek a folytatását várjuk az elkövetkező hónapokban is” – értékelt a frissen közzétett adatsorok ismeretében a Krónikának Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.

Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese •  Fotó: Székelyhon Tv Galéria

Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese

Fotó: Székelyhon Tv

Kérdésünkre ugyanakkor rámutatott: hosszabb távon azt látják, hogy az inflációs nyomás nem szűnik meg,

és még ha az előrejelzésük be is igazolódik, ez a szint még mindig jelentősen magasabb a hosszabb távon kívánatosnak mondott inflációs szintnél, így a pénzromlás leküzdése és kordában tartása várhatóan 2023 után is kihívás marad mind Románia, mind pedig más európai államok számára.

Idézet
Az infláció tehát, még ha kisebb mértékben is, de továbbra is egy lényeges gazdasági kockázati tényező marad az év során, és várhatóan 2024-re is”

– összegzett Szász Levente.

Amint arról beszámoltunk, az éves infláció tavaly novemberben 16,8 százalékon tetőzött, az azt követő két hónapban lassulni kezdett. Januárban a decemberi 16,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent a ráta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint. De a mutató lejtmenete nem jelenti azt, hogy havi szinten csökkentek volna az árak, mindössze lassult a drágulás üteme: tavaly decemberhez képest a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek az idei év első hónapjában. A nem élelmiszer jellegű termékek ára ugyan közel 1 százalékkal mérséklődött, a szolgáltatások 1,82 százalékkal, az élelmiszerek pedig 1,5 százalékkal drágultak.

korábban írtuk

Folytatta a lejtmenetet a román inflációs ráta, de az élelmiszerek és szolgáltatások tovább drágultak
Folytatta a lejtmenetet a román inflációs ráta, de az élelmiszerek és szolgáltatások tovább drágultak

A decemberi 16,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent januárban az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.

Egyre optimistább a román jegybank is

A Román Nemzeti Bank (BNR) korábbi előrejelzése szerint az infláció az elkövetkező hónapokban is magas marad, és mindössze a harmadik negyedévben csökken egyszámjegyűre.

Az viszont mindenképpen derűlátásról tanúskodik, hogy a bukaresti központi pénzintézet szerdán lefelé módosított inflációs előrejelzését.

Mugur Isărescu jegybanki kormányzó bejelentése szerint az idei év végére 7 százalékos, 2024 végére pedig 4,2 százalékos inflációs rátát prognosztizálnak. „Vannak okok az infláció csökkenésére. Alaphatások, tavaly áprilisban például több mint 3 százalékkal nőttek az árak. Arra számítunk, hogy valamikor májusban, ha nem jelenik meg újabb sokkhatás, az inflációs ráta 15 százalékról 10–11 százalékos szintig fog zsugorodni” – jelentette ki szerdán Isărescu.

Azt azonban nem ígérte meg, hogy a jelenleg 7 százalékon álló alapkamatot nem fogják tovább emelni az idei év folyamán. Úgy fogalmazott, sok olyan tényezőtől függ az alapkamat alakulása, amelyeket nem ők irányítanak. Hozzátette, Románia bizonyos tényezőket nem tud befolyásolni, így például nem lehet tudni, meddig tart az ukrajnai háború, ezért a monetáris politika enyhe szigorítását javasolta, hiszen egy drasztikus szigorítással súlyos recessziót lehet előidézni.

korábban írtuk

Tovább drágulhatnak a bankhitelek, hét százalékra növelte az alapkamatot a nemzeti bank
Tovább drágulhatnak a bankhitelek, hét százalékra növelte az alapkamatot a nemzeti bank

A korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa. Az új kamatérték január 11-étől hatályos.

Mint ismeretes, a BNR tavaly novemberben még 11,2 százalékos inflációt várt 2023 végére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter