Bár csökkenésnek indult az inflációs ráta, továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk minden vásárlásnál
Fotó: Haáz Vince
Reális célkitűzés az egy számjegyű infláció 2023 végére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese szerint, akit a friss inflációs adatok és a Romanian Economic Monitor legfrissebb prognózisa ismeretében faggattunk. A gazdasági elemző ugyanakkor rámutatott: az inflációs nyomás nem szűnik meg, és még ha az előrejelzésük be is igazolódik, az általuk várt 7,5 százalékos szint még mindig jelentősen magasabb a hosszabb távon kívánatosnak mondott alacsonyabb inflációs szinthez képest.
2023. február 15., 18:202023. február 15., 18:20
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói szerint 2023 decemberére a januári 15,1 százalékos ráta felére, vagyis 7,5 százalékos szintre zsugorodik az éves infláció. Ez szinte egybevág a Román Nemzeti Bank (BNR) szintén szerdán közzétett prognózisával, amelyben jelentősen, 7 százalékra csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, miután novemberben még 11,2 százalékos fogyasztói árindexet jósolt.
A Romanian Economic Monitor angol nyelvű elemzés úgy fogalmaz, hogy 2023-ban a fogyasztói árak dinamikájában irányváltás következik be.
– előrejelzésünk 2023 decemberére 7,5 százalékos éves szintű infláció” – áll a dokumentumban. Az elemzők úgy vélik, az alacsonyabb számok több okból is megjelenhetnek.
„Először is a határidős árutőzsdék széles köre jelentős korrekciót jelez, többek között a megnövekedett recessziós félelmek, a szigorúbb monetáris feltételek, a gabonaexport-útvonalak pozitív alakulása, valamint a jóval enyhébb európai tél miatt. A nyersolaj, a földgáz és számos gabonafajta ára a háború előtti szint közelébe esett, ami kisebb nyomást jelent” – érvelnek a BBTE elemzői.
így nem fogja már annyira felhajtani az árakat. Tehát a keresleti nyomás is enyhülni fog. Ezen túlmenően a kedvező bázishatások is hozzájárulhatnak az éves infláció csökkenéséhez. „Fontos megjegyezni azt is, hogy az energiaár-plafonok és árkompenzációs rendszerek 2025 márciusáig történő meghosszabbítása várhatóan csökkenti a vállalatok és a háztartások bizonytalanságát, ami segíthet normalizálni a gazdaság ármeghatározási magatartását” – húzza alá a prognózis.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
„Azt látjuk a friss adatok alapján, hogy csökken az infláció üteme, és szerencsés esetben az általunk előrejelzett inflációs ráta (7,5 százalék) valóban elérhető az idei év végéig, és így a korábban sokat emlegetett egy számjegyű infláció reális célkitűzésnek mondható. Ezt támasztja alá az Országos Statisztikai Intézet által frissen publikált adat is, hogy az árnövekedések üteme idén már láthatóan lassulni kezdett (januárban 15,1 százalék a friss adatok szerint a tavaly decemberi 16,4 százalékhoz képest), és ennek a trendnek a folytatását várjuk az elkövetkező hónapokban is” – értékelt a frissen közzétett adatsorok ismeretében a Krónikának Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese
Fotó: Székelyhon Tv
és még ha az előrejelzésük be is igazolódik, ez a szint még mindig jelentősen magasabb a hosszabb távon kívánatosnak mondott inflációs szintnél, így a pénzromlás leküzdése és kordában tartása várhatóan 2023 után is kihívás marad mind Románia, mind pedig más európai államok számára.
– összegzett Szász Levente.
Amint arról beszámoltunk, az éves infláció tavaly novemberben 16,8 százalékon tetőzött, az azt követő két hónapban lassulni kezdett. Januárban a decemberi 16,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent a ráta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint. De a mutató lejtmenete nem jelenti azt, hogy havi szinten csökkentek volna az árak, mindössze lassult a drágulás üteme: tavaly decemberhez képest a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek az idei év első hónapjában. A nem élelmiszer jellegű termékek ára ugyan közel 1 százalékkal mérséklődött, a szolgáltatások 1,82 százalékkal, az élelmiszerek pedig 1,5 százalékkal drágultak.
A decemberi 16,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent januárban az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) korábbi előrejelzése szerint az infláció az elkövetkező hónapokban is magas marad, és mindössze a harmadik negyedévben csökken egyszámjegyűre.
Mugur Isărescu jegybanki kormányzó bejelentése szerint az idei év végére 7 százalékos, 2024 végére pedig 4,2 százalékos inflációs rátát prognosztizálnak. „Vannak okok az infláció csökkenésére. Alaphatások, tavaly áprilisban például több mint 3 százalékkal nőttek az árak. Arra számítunk, hogy valamikor májusban, ha nem jelenik meg újabb sokkhatás, az inflációs ráta 15 százalékról 10–11 százalékos szintig fog zsugorodni” – jelentette ki szerdán Isărescu.
Azt azonban nem ígérte meg, hogy a jelenleg 7 százalékon álló alapkamatot nem fogják tovább emelni az idei év folyamán. Úgy fogalmazott, sok olyan tényezőtől függ az alapkamat alakulása, amelyeket nem ők irányítanak. Hozzátette, Románia bizonyos tényezőket nem tud befolyásolni, így például nem lehet tudni, meddig tart az ukrajnai háború, ezért a monetáris politika enyhe szigorítását javasolta, hiszen egy drasztikus szigorítással súlyos recessziót lehet előidézni.
A korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa. Az új kamatérték január 11-étől hatályos.
Mint ismeretes, a BNR tavaly novemberben még 11,2 százalékos inflációt várt 2023 végére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!