Fotó: Jakab Mónika
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja, aki bevallása szerint a piac fokozatos liberalizációjának a híve.
2024. október 07., 15:272024. október 07., 15:27
Az energiaügyi miniszter egy szakkonferencián vett részt, amelyen egyebek mellett az energiaár-korlátozások megszüntetésére való felkészülésről és az országos energiarendszer előtt álló téli kihívásokról beszéltek.
Burduja rámutatott, 2025. április 1-jéig – amíg érvényben lesz a jelenlegi ársapka-rendelet –
„Hogy mi fog történni április 1. után? Az energiaügyi minisztérium és a kormány is határozottan felvállalta, hogy megvédi azokat a román állampolgárokat, akiknek nehézséget okoz a számláik kifizetése” – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette, a jelenleg érvényben levő kompenzációs rendszert nem tartja korrektnek, szerinte nem helyénvaló, hogy a nagy jövedelmű háztartások is részesüljenek az árkompenzációban.
A miniszter elmondta, egyeztetett a 2025. április 1. után esedékes intézkedésekről a munkaügyi és a pénzügyminisztérium, az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság, az adóhatóság és más illetékes intézmények képviselőivel. Megszövegeztek egy memorandumot is, amelyet Burduja szerint ezen a héten vagy legkésőbb jövő héten elfogad a kormány – írta az Agerpres hírügynökség.
A tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókhoz hasonlóan
Több lehetőséget is megvizsgálnak Burduja szerint, aki „teljesen átlátható folyamatot” ígért, a versenyszféra képviselőivel is egyeztetni fognak. „Én a szabad piacban és a piac fokozatos liberalizációjában hiszek, zökkenőmentes átmenetet szeretnék egy jól működő, korrekt és versenyképes árakkal dolgozó piac felé” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
szóljon hozzá!