Fizetésszámítás-technika. Nemzetközi mércével is jónak számít a romániai IT-fizetés
Fotó: Haáz Vince
Románia feltörekvő országként egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy nemzetközi elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés. A kutatás arra is rávilágít, hogy belföldön immár jobban fizetnek egy kolozsvári programozót, mint egy bukarestit, az országos harmadik helyen pedig Marosvásárhely áll a nettó átlag IT-fizetések tekintetében. Ugyanakkor a paradicsominak tűnő állapotokba néha bele-belerondít a valóság.
2025. február 21., 13:592025. február 21., 13:59
Továbbra is Svájc kínálja a legmagasabb IT-fizetéseket Európában, amelyet az Egyesült Királyság és Németország követ, de a feltörekvő országok, például Lengyelország és Románia is, egyre versenyképesebbek, és ezzel felzárkóznak Nyugat-Európához – derül ki a Transparent IT Job Market Report 2024 című nemzetközi elemzésből, melyhez Romániából a Devjob.ro állásportálon keresztül gyűjtöttek adatokat.
A kutatás eredményeit összefoglaló Economedia.ro portál cikke szerint a bérstatisztikák több mint 18 000, különböző országokból származó álláshirdetésen alapulnak, amelyek mindegyike közvetlenül a foglalkoztató vállalatok által megadott bértartományokat tartalmazza.
Mint ismeretes, az átlagot az összes fizetés összeadása, majd az állásszámmal történő elosztása révén számítják ki, míg a medián az az összeg, amelynél az érintettek pontosan fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres. Az átlag- és a mediánfizetés közötti eltérések gyakran néhány magasan kiugró értéknek tudhatók be (kevesen nagyon sokat keresnek, ami felhúzza az átlagot), így a medián életszerűbb, megbízhatóbb összehasonlításra ad lehetőséget.
A jelentés szerint a fizetések városonként, technológiánként és programozási nyelvenként nagymértékben eltérhetnek egy országon belül is.
Erdély fővárosa az IT-munkaerő legjobban fizetett 10 százalékának szegmensében is kiemelkedik a szakterületen belül (26 500 lejes átlag, szemben a bukaresti 22 500-zal).
A fehér csík a városokban mért nettó havi átlag IT-fizetést jelzi, a sárga a legjbban kereső 10 százalék átlagát
Fotó: Devjob.ro
A romániai toplista harmadik helyezettje Marosvásárhely 11 900 lejes nettó átlagkeresettel, a dobogósokat Nagyszeben, Temesvár, Iași és Brassó követi. Romániában egy kezdő átlagosan 5400 lejes nettó fizetésre számíthat, míg egy szenior keresete meghaladhatja a 16 000 lejt.
A fentebb említett számok nemcsak itthonról nézve mutatnak szép összegnek: a keresetek immár nem vallanak szégyent európai viszonylatban sem. Az elemzés készítői szerint ugyanis ha bruttó éves átlagkeresetre váltunk, az összeget pedig euróra konvertáljuk,
Ráadásul ha a legjobban kereső 10 százalék átlagára tekintünk, itt Románia (94 800 euró) alaposan „ráver” Hollandiára (74 000), Lengyelországra (84 900) és Németországra (80 000) is. Egyébként a vizsgált országok közül itt kimagaslóan vezet Svájc (139 700), akárcsak az átlagkereset tekintetében (113 900).
A romániai bruttó átlag IT-fizetés nemzetközi összehasonlításban
Fotó: Devjob.ro
Kevéssel kisebb, de hasonlóan magas romániai számokról tanúskodnak az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai is: amint arról beszámoltunk, tavaly decemberben a legnagyobb nettó átlagbért – 12 141 lej – az információtechnológiai ágazatban jegyezték (az országos átlag 5645 lej volt).
Ugyanakkor a paradicsominak tűnő állapotokba bele-belerondít a valóság: a közelmúltban az IT-ágazat válságát lebegtették meg szakemberek, az aggodalmakat pedig elbocsátások támasztották alá Kolozsváron is.
De az is jelentős érvágás, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán januártól immár valamennyi, a kisebb (10 000 lej alatti) keresetű IT-dolgozók esetében is
A bruttó bérre ez nem hat ki, viszont a kézbe kapott fizetés így jelentősen csökkent januártól sok alkalmazott esetében, és a cégek túlnyomó többsége ezt semmilyen formában nem kompenzálja.
Amint arról beszámoltunk, az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint, ami jelentős, de nem leküzdhetetlen negatív hatásokkal jár Szélyes Levente, a kolozsvári Codespring | Softech vezérigazgatója (CEO) szerint. A szakember a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: a múlt év végén elfogadott úgynevezett salátarendelet alapjaitól felborította az üzleti tervek kiszámíthatóságát, és úgy véli, az IT-szektorban a növekedés bizonyára stagnálni fog, a befektetők elővigyázatosabbak, körültekintőbbek lesznek.
Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!