Fizetésszámítás-technika. Nemzetközi mércével is jónak számít a romániai IT-fizetés
Fotó: Haáz Vince
Románia feltörekvő országként egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy nemzetközi elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés. A kutatás arra is rávilágít, hogy belföldön immár jobban fizetnek egy kolozsvári programozót, mint egy bukarestit, az országos harmadik helyen pedig Marosvásárhely áll a nettó átlag IT-fizetések tekintetében. Ugyanakkor a paradicsominak tűnő állapotokba néha bele-belerondít a valóság.
2025. február 21., 13:592025. február 21., 13:59
Továbbra is Svájc kínálja a legmagasabb IT-fizetéseket Európában, amelyet az Egyesült Királyság és Németország követ, de a feltörekvő országok, például Lengyelország és Románia is, egyre versenyképesebbek, és ezzel felzárkóznak Nyugat-Európához – derül ki a Transparent IT Job Market Report 2024 című nemzetközi elemzésből, melyhez Romániából a Devjob.ro állásportálon keresztül gyűjtöttek adatokat.
A kutatás eredményeit összefoglaló Economedia.ro portál cikke szerint a bérstatisztikák több mint 18 000, különböző országokból származó álláshirdetésen alapulnak, amelyek mindegyike közvetlenül a foglalkoztató vállalatok által megadott bértartományokat tartalmazza.
Mint ismeretes, az átlagot az összes fizetés összeadása, majd az állásszámmal történő elosztása révén számítják ki, míg a medián az az összeg, amelynél az érintettek pontosan fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres. Az átlag- és a mediánfizetés közötti eltérések gyakran néhány magasan kiugró értéknek tudhatók be (kevesen nagyon sokat keresnek, ami felhúzza az átlagot), így a medián életszerűbb, megbízhatóbb összehasonlításra ad lehetőséget.
A jelentés szerint a fizetések városonként, technológiánként és programozási nyelvenként nagymértékben eltérhetnek egy országon belül is.
Erdély fővárosa az IT-munkaerő legjobban fizetett 10 százalékának szegmensében is kiemelkedik a szakterületen belül (26 500 lejes átlag, szemben a bukaresti 22 500-zal).
A fehér csík a városokban mért nettó havi átlag IT-fizetést jelzi, a sárga a legjbban kereső 10 százalék átlagát
Fotó: Devjob.ro
A romániai toplista harmadik helyezettje Marosvásárhely 11 900 lejes nettó átlagkeresettel, a dobogósokat Nagyszeben, Temesvár, Iași és Brassó követi. Romániában egy kezdő átlagosan 5400 lejes nettó fizetésre számíthat, míg egy szenior keresete meghaladhatja a 16 000 lejt.
A fentebb említett számok nemcsak itthonról nézve mutatnak szép összegnek: a keresetek immár nem vallanak szégyent európai viszonylatban sem. Az elemzés készítői szerint ugyanis ha bruttó éves átlagkeresetre váltunk, az összeget pedig euróra konvertáljuk,
Ráadásul ha a legjobban kereső 10 százalék átlagára tekintünk, itt Románia (94 800 euró) alaposan „ráver” Hollandiára (74 000), Lengyelországra (84 900) és Németországra (80 000) is. Egyébként a vizsgált országok közül itt kimagaslóan vezet Svájc (139 700), akárcsak az átlagkereset tekintetében (113 900).
A romániai bruttó átlag IT-fizetés nemzetközi összehasonlításban
Fotó: Devjob.ro
Kevéssel kisebb, de hasonlóan magas romániai számokról tanúskodnak az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai is: amint arról beszámoltunk, tavaly decemberben a legnagyobb nettó átlagbért – 12 141 lej – az információtechnológiai ágazatban jegyezték (az országos átlag 5645 lej volt).
Ugyanakkor a paradicsominak tűnő állapotokba bele-belerondít a valóság: a közelmúltban az IT-ágazat válságát lebegtették meg szakemberek, az aggodalmakat pedig elbocsátások támasztották alá Kolozsváron is.
De az is jelentős érvágás, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán januártól immár valamennyi, a kisebb (10 000 lej alatti) keresetű IT-dolgozók esetében is
A bruttó bérre ez nem hat ki, viszont a kézbe kapott fizetés így jelentősen csökkent januártól sok alkalmazott esetében, és a cégek túlnyomó többsége ezt semmilyen formában nem kompenzálja.
Amint arról beszámoltunk, az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint, ami jelentős, de nem leküzdhetetlen negatív hatásokkal jár Szélyes Levente, a kolozsvári Codespring | Softech vezérigazgatója (CEO) szerint. A szakember a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: a múlt év végén elfogadott úgynevezett salátarendelet alapjaitól felborította az üzleti tervek kiszámíthatóságát, és úgy véli, az IT-szektorban a növekedés bizonyára stagnálni fog, a befektetők elővigyázatosabbak, körültekintőbbek lesznek.
Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
szóljon hozzá!