Fizetésszámítás-technika. Nemzetközi mércével is jónak számít a romániai IT-fizetés
Fotó: Haáz Vince
Románia feltörekvő országként egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy nemzetközi elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés. A kutatás arra is rávilágít, hogy belföldön immár jobban fizetnek egy kolozsvári programozót, mint egy bukarestit, az országos harmadik helyen pedig Marosvásárhely áll a nettó átlag IT-fizetések tekintetében. Ugyanakkor a paradicsominak tűnő állapotokba néha bele-belerondít a valóság.
2025. február 21., 13:592025. február 21., 13:59
Továbbra is Svájc kínálja a legmagasabb IT-fizetéseket Európában, amelyet az Egyesült Királyság és Németország követ, de a feltörekvő országok, például Lengyelország és Románia is, egyre versenyképesebbek, és ezzel felzárkóznak Nyugat-Európához – derül ki a Transparent IT Job Market Report 2024 című nemzetközi elemzésből, melyhez Romániából a Devjob.ro állásportálon keresztül gyűjtöttek adatokat.
A kutatás eredményeit összefoglaló Economedia.ro portál cikke szerint a bérstatisztikák több mint 18 000, különböző országokból származó álláshirdetésen alapulnak, amelyek mindegyike közvetlenül a foglalkoztató vállalatok által megadott bértartományokat tartalmazza.
Mint ismeretes, az átlagot az összes fizetés összeadása, majd az állásszámmal történő elosztása révén számítják ki, míg a medián az az összeg, amelynél az érintettek pontosan fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres. Az átlag- és a mediánfizetés közötti eltérések gyakran néhány magasan kiugró értéknek tudhatók be (kevesen nagyon sokat keresnek, ami felhúzza az átlagot), így a medián életszerűbb, megbízhatóbb összehasonlításra ad lehetőséget.
A jelentés szerint a fizetések városonként, technológiánként és programozási nyelvenként nagymértékben eltérhetnek egy országon belül is.
Erdély fővárosa az IT-munkaerő legjobban fizetett 10 százalékának szegmensében is kiemelkedik a szakterületen belül (26 500 lejes átlag, szemben a bukaresti 22 500-zal).
A fehér csík a városokban mért nettó havi átlag IT-fizetést jelzi, a sárga a legjbban kereső 10 százalék átlagát
Fotó: Devjob.ro
A romániai toplista harmadik helyezettje Marosvásárhely 11 900 lejes nettó átlagkeresettel, a dobogósokat Nagyszeben, Temesvár, Iași és Brassó követi. Romániában egy kezdő átlagosan 5400 lejes nettó fizetésre számíthat, míg egy szenior keresete meghaladhatja a 16 000 lejt.
A fentebb említett számok nemcsak itthonról nézve mutatnak szép összegnek: a keresetek immár nem vallanak szégyent európai viszonylatban sem. Az elemzés készítői szerint ugyanis ha bruttó éves átlagkeresetre váltunk, az összeget pedig euróra konvertáljuk,
Ráadásul ha a legjobban kereső 10 százalék átlagára tekintünk, itt Románia (94 800 euró) alaposan „ráver” Hollandiára (74 000), Lengyelországra (84 900) és Németországra (80 000) is. Egyébként a vizsgált országok közül itt kimagaslóan vezet Svájc (139 700), akárcsak az átlagkereset tekintetében (113 900).
A romániai bruttó átlag IT-fizetés nemzetközi összehasonlításban
Fotó: Devjob.ro
Kevéssel kisebb, de hasonlóan magas romániai számokról tanúskodnak az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai is: amint arról beszámoltunk, tavaly decemberben a legnagyobb nettó átlagbért – 12 141 lej – az információtechnológiai ágazatban jegyezték (az országos átlag 5645 lej volt).
Ugyanakkor a paradicsominak tűnő állapotokba bele-belerondít a valóság: a közelmúltban az IT-ágazat válságát lebegtették meg szakemberek, az aggodalmakat pedig elbocsátások támasztották alá Kolozsváron is.
De az is jelentős érvágás, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán januártól immár valamennyi, a kisebb (10 000 lej alatti) keresetű IT-dolgozók esetében is
A bruttó bérre ez nem hat ki, viszont a kézbe kapott fizetés így jelentősen csökkent januártól sok alkalmazott esetében, és a cégek túlnyomó többsége ezt semmilyen formában nem kompenzálja.
Amint arról beszámoltunk, az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint, ami jelentős, de nem leküzdhetetlen negatív hatásokkal jár Szélyes Levente, a kolozsvári Codespring | Softech vezérigazgatója (CEO) szerint. A szakember a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: a múlt év végén elfogadott úgynevezett salátarendelet alapjaitól felborította az üzleti tervek kiszámíthatóságát, és úgy véli, az IT-szektorban a növekedés bizonyára stagnálni fog, a befektetők elővigyázatosabbak, körültekintőbbek lesznek.
Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!