Jégeső-elhárító ágyú. Közvetlenül a felhők közé juttatja az ezüst-jodid hatóanyagot
Fotó: Meőgazdasági Minisztérium
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső, mivel a vegyszeres beavatkozás „elűzi az esőfelhőket”. A hivatalos szervek szerint a termelők egy része „bedől az összeesküvés-elméleteknek”, a nézeteltérések azonban odáig fajultak, hogy Florin Barbu mezőgazdasági miniszter leállította a Prahova megyei jégkármérséklő rendszer működését. Összeállításunkban körüljártuk a romániai és magyarországi fejleményeket.
2024. augusztus 07., 09:592024. augusztus 07., 09:59
Viták kereszttűzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer működtetése és hatékonysága. A szántóföldi növénytermesztőket tömörítő mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek tagjainak nyomására Florin Barbu mezőgazdasági miniszter augusztus 2-án leállította a jégkármegelőzési rakéták használatát Prahova megyében. Döntése hátterében az áll, hogy számos dél-romániai mezőgazdasági termelő azzal vádolja a rendszer üzemeltetőit, miszerint sokkal nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. A miniszterhez intézett levelükben
A beadványt aláíró mezőgazdasági termelők meg vannak győződve arról, hogy azokban a régiókban, ahol az elmúlt időszakban a jégkármérséklő rendszert használták, hangsúlyosabban jelentkezik a szárazság, egész vidékeket elkerül az eső.
Az eset kapcsán a bukaresti Agro Tv-nek nyilatkozó miniszter átfogó tanulmányt ígért a romániai jégeső-elhárító rendszer működéséről, hatékonyságáról és esetleges negatív hatásairól. „Meg szeretnénk bizonyosodni róla, hogy a jégeső elleni rendszer nem teszi tönkre a termést, és nem a használata miatt hiányzik a csapadék. Azokban a régiókban, ahol a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák 90 százaléka aláírta a beadványt, leállítjuk a jégkármérséklő rendszert, azonban jégkár esetén az érintett gazdák nem kaphatnak állami kártérítést” – nyomatékosította Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki rendeletben függesztette fel a Prahova megyei jégeső-elhárító rendszer működését.
A jégeső idén is sok erdélyi településen okozott hatalmas károkat a gazdáknak
Fotó: Antal István
Amint az várható volt, a miniszteri döntéssel nem mindenki ért egyet. A Romániai Szőlőtermesztők Klubja (CVR) keményen tiltakozott a jégeső-elhárító rendszer korlátozása miatt, arra hivatkozva, hogy ez károkat okoz a szőlészetekben és gyümölcsösökben, amelyek leginkább kitettek a jégesőnek.
A szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényes háttérrel működő jégkármérséklő rendszert egyes emberek tiltakozása nyomán felfüggesszék. „A jégeső-elhárítási rendszer romániai telepítését, állami fenntartását és működtetést a 2018/173-as törvény, illetve a 2009/601-es, valamint a 2010/256-os kormányrendelet szabályozza. Egy törvényt csak másik jogszabállyal lehet felfüggeszteni vagy módosítani: az nem megoldás, hogy ha valaki nem ért vele egyet, leállítják a törvény alkalmazását.
– áll a Romániai Szőlőtermesztők Klubja közleményében.
Szatmár megyében június elején közepes méretű jég esett többek között Piskolton, Domahidán és Csengerbagoson is, de a határ magyarországi oldalán Csengert sem kímélte a rossz időjárás. Noha a meteorológusok először sárga, majd narancssárga jelzéssel figyelmeztették a lakosságot a közelgő zivatarra, a kertekben és mezőkön esély sem volt megvédeni a termést, így több gazda károkról számolt be, tájékoztat a Szatmar.ro hírportál. A lap megkérdezte a Szatmár Megyei Tanács illetékeseit – akik tavaly negyven helyszínen jégkármérséklő talajgenerátort telepítettek a megyében –, hogy miért nem működött a rendszer. A megyei önkormányzat szerint a projekt megvalósítása után, 2023 végén az egész hálózatot átadták a mezőgazdasági minisztérium alá tartozó országos jégeső-elhárító rendszert kezelő hatóságának. Ez az intézmény felelős a jégeső-elhárító földi generátorhálózat működtetéséért, a Szatmár Megyei Tanácsnak nincs ilyen hatásköre.
Kézi irányítású talajgenerátor, működtetéséhez emberi jelenlét kell
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A téma keményen megosztja a romániai gazdatársadalmat. A mezőgazdasági miniszterhez címzett, a jégeső-elhárító rendszer elleni beadványt több százan aláírták, többek között erdélyi magyar mezőgazdasági termelők is. Egy neve elhallgatását kérő Maros megyei mezőgazdasági mérnök – aki több száz hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, őszi kalászosokat, olajos magvakat és kukoricát termeszt – portálunknak elmondta, hogy a gazdák felháborodása jogos, a jégeső-elhárító rakéták működésének az éghajlatra gyakorolt káros hatását érdemben nem vizsgálták.
A jégkármérséklő rendszert működtető cégek abban érdekeltek, hogy mindenkit megnyugtassanak, mert szolgáltatásukkal hatalmas pénzt kaszálnak az államkasszából, és igazából semmiféle felelősségük nincs. Visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek a minisztériumból érik a gazdákat, hogy összeesküvés-elméletek áldozatai vagyunk” – fogalmazott portálunknak a neve elhallgatását kérő agrárvállalkozó. Kérdésünkre, hogy mennyire tartja jogosnak a gyümölcstermesztők aggályait a miniszter döntésével kapcsolatban, az agrármérnök szerint a legbiztosabb védekezési mód ma már a jégháló, ami komolyabb befektetést igényel, de alkalmazását nem lehet a kertészetekben megkerülni. A Maros megyei gazda szerint azért lobbiznak, hogy a részletes tanulmány elkészültéig az egész országban állítsák le a jégeső-elhárító rendszert.
Automata talajgenerátor, amely számítógépes parancsra lép működésbe
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A romániai gazdák egy részének a jégeső-elhárító rendszerrel szembeni tiltakozása nem új keletű. A magyarországi országos jégkármérséklő rendszert a budapesti Agrárminisztériummal közösen működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is belefutott már hasonló tiltakozáshullámba. 2022-ben és 2023-ban Magyarország több keleti megyéjében halálosan megfenyegették a rendszer üzemeltetőit, akiket megvádoltak, hogy ,,a gazdák nyakára hozzák a szárazságot”. Válaszul a NAK feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, és az adott térségben átmenetileg felfüggesztette a talajgenerátorok működését, majd a gazdáknak tartott tájékoztató fórumok után indították újra.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapjának tájékoztatója szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kibocsátott riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a kezelők.
A NAK szakemberei szerint jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. ,,A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le” – áll a NAK tájékoztatójában.
Az Agrárkamara szerint az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadékra, inkább annak mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és nő az aszály.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei szerint a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak térségünkben, hanem Európa számos más országában is problémát okoz – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés.
Talajgenerátorok és rakéták
Romániában az áprilistól szeptember végéig tartó, jégeső elleni védekezésben a talajgenerátoros és a rakétás jégkármérséklést használják. A repülőgépes védekezés – amelynek során az ezüs-jodid alapanyagot repülőgépre szerelhető speciális párologtató eszközzel juttatják a légtérbe – magas költségei miatt nem elterjedt. A romániai megyékben vegyesen használják a talajgenerátoros és a rakétás elhárító rendszert. A földi generátorok által elpárologtatott ezüst-jodid preventív módon meggátolja az újabb jégszemek kialakulását. A rákétás jégkármérséklés közvetlenül a felhőkbe juttatja az ezüst-jodidot – rakéta típusától 4-6 km- magasra –, ezt viszont kevésbé használják lakott területek környékén, és a működtetése csak a légi irányítással szoros együttműködésben történhet.
Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon 2019 végére lefedik az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a csupán mintegy 15-20 százalékát érinti.
Erdélyben elsőként Szatmár megyében tesztelték az új generációs jégeső-elhárító rendszer prototípusát. Tervek szerint év végéig a partiumi megye teljes felszerelést kap a jégkár elleni védekezésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre többen űznek felelőtlen sportot abból, hogy jogosítvány nélkül vezetnek a közutakon járművet. Aki ezt megtoldja ittas vezetéssel, az könnyen rendőrségi fogdába kerülhet legalább 24 órára.
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából rendezvénnyel tiszteleg névadója munkássága előtt a kolozsvári Apáczai-gimnázium. Az ünnepi eseményről, a nagy tudós szellemi örökségéről Vörös Alpár igazgató beszélt a Krónikának.
Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.
Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!