Erről a közvita során egyeztettek a szolgáltatókkal, akik végül elfogadták az új terminusokat, tehát nincs olyan határidő, amit ne lehetne tartani.

Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusban megjelent jogszabály előírja, hogy a háztartási fogyasztók a hálózattól való távolságtól függetlenül ingyen csatlakozhatnak, hasonlóképpen a szolgáltató köteles állni a csatlakozás költségeit azon ipari fogyasztók esetében is, amelyek 2500 méternél közelebb vannak a gázhálózathoz. A lakossági fogyasztót legkésőbb 90 napon belül kell csatlakoztatni.

A puding próbája az evés, de panaszok máris vannak

Annak, aki be akarja vezetni a földgázt, kérést kell benyújtania a szolgáltatóhoz, mellékelve a tulajdonjogot igazoló dokumentációt, erre választ kap, majd a határidőt betartva meg kell történnie a csatlakozásnak – vázolta a folyamatot Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta,

A szakember ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy mindazoknak, akik a 2020/155-ös törvény júliusi megjelenése után kapták meg a csatlakozási engedélyt, ám még nem kötötték meg a szerződést, már nem kell kifizetniük az engedélyben előírt költségeket. Akik viszont a jogszabály júliusi megjelenése előtt aláírták a megállapodást, hiába nem történt meg a csatlakozás, már nem kapják vissza a pénzüket. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint viszont

továbbra is próbálnak csatlakozási összegeket kiszámlázni, vagy szerződést kötni. „Ezeket mind kivizsgáljuk” – szögezte le az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.

Az ingyenességet és a törvény által előírt határidőket mindenképpen be kell tartani, abban tudnak segíteni, hogy például gyorsítják az amortizációt, vagy jóváhagyják szükség szerint a beruházási tervek módosítását, hogy tudjanak összegeket átcsoportosítani a csatlakozási költségekre – ecsetelte a szakember.

Elmondása szerint a hatóság szempontjából az lenne ideális, ha megtartanák a jelenlegi fejlesztési terveiket, amiket a hatóság felé vagy a koncessziós szerződések alapján vállaltak, és pluszberuházási költségeket különítenének el a csatlakozási pontok kiépítésére, ám ezt ebben a formában nehéz kivitelezni. Ezek után pontszerűen egyeztetnek a vállalatokkal, hogy mekkora pluszösszegeket tudnak erre a célra mozgósítani, ha ez nem elég, akkor honnan lehet elvenni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a rendszerbiztonság ne sérüljön, azok a beruházások, melyek biztosítják a rendszer stabilitását, tehát a régi vezetékek cseréje, karbantartása, semmiképpen ne maradjanak el. Az új kötelezettségeket nem lehet ennek a rovására teljesíteni, mondta az alelnök.

Ennél durvábban fogalmazott a bukaresti hírtelevízióknak Răzvan Nicolescu volt energetikai miniszter, aki rámutatott: „Mi, a többi fogyasztó fizetjük meg, ha valaki a domb tetején levő házát csatlakoztatni akarja, és az 5 millió euróba kerül. Nem beszélve arról, hogy a földgáz szennyező. A fenntartható rendszerekre, például napelemek szerelésére kellene ingyenességet biztosítani.” Az exminiszter úgy látja, hogy a döntéshozók „az oroszok karjaiba lökik Románia lakosságát”, hiszen a gázhálózat bővítése növeli Románia függőségét Oroszországtól, a hazai készletek ugyanis végesek.

Legtöbb egyszázalékos lehet a drágulás?

Áremelkedésre számít az intézkedés nyomán Niculae Havrileţ, a gazdasági minisztérium államtitkára is, de a becslései szerint

Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár arról beszélt, hogy minden háztartási és ipari fogyasztó között megoszlanak a költségek, így az valójában elenyésző áremelkedést eredményez, 0 és 1 százalék között. „Ez egy nagyon jó intézkedés, hogy mindenki, a sérülékeny kategóriába tartozók is rácsatlakozhassanak a hálózatra” – fogalmazta meg az államtitkár.

Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy az elosztóvállalatok a csatlakozást és a hálózatok bővítését is finanszíroznák.

– részletezte a kormány képviselője. Közben a szolgáltatók képviselői arról beszélnek, hogy a hatóságok hálózatbővítésre vonatkozó tervei mellőzik a gazdasági szempontokat, a költségek pedig mindenképpen megmutatkoznak a számlán.

A román sajtó felidézi Eric Stab, az Engie Románia vezérigazgatójának szeptemberi nyilatkozatát, aki a Manole Mester balladájához hasonlította a hálózatbővítésre vonatkozó elképzeléseket. „Óvatosnak kell lennünk, nehogy a jó szándék önfeláldozáshoz vezessen. A hálózat bővítése jó szándékú elgondolás, ám úgy kell kivitelezni, hogy közben ne áldozzuk fel magunkat” – mondta akkor Eric Stab.