Ingyenesen lehet csatlakozni a gázhálózatra – Az energetikai szakemberek és a szolgáltatók szerint is elkerülhetetlen a drágítás

Mi fizetjük meg. A csatlakozás költségeit beleszámolhatják a szállítási, illetve az elosztói díjba •  Fotó: Kristó Róbert

Mi fizetjük meg. A csatlakozás költségeit beleszámolhatják a szállítási, illetve az elosztói díjba

Fotó: Kristó Róbert

Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.

Bíró Blanka

2020. október 14., 08:062020. október 14., 08:06

2021. szeptember 10., 12:162021. szeptember 10., 12:16

Elfogadta az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a gázhálózatra történő csatlakozás új szabályzatát, ami a háztartási fogyasztók számára ingyenességet és rövidebb határidőket szavatol. A szabályozásnak még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben, ám mivel a törvény, ami alapján a szabályzat készült, már július óta érvényben van, az ingyenességet máris biztosítaniuk kell a szolgáltatóknak. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a 2020/155-ös számú törvény keretei között dolgozták ki a szabályzatot,

az ingyenesség mellett az is fontos elem, hogy az elmúlt években tapasztaltakhoz képest lerövidültek a határidők.

Erről a közvita során egyeztettek a szolgáltatókkal, akik végül elfogadták az új terminusokat, tehát nincs olyan határidő, amit ne lehetne tartani.

Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusban megjelent jogszabály előírja, hogy a háztartási fogyasztók a hálózattól való távolságtól függetlenül ingyen csatlakozhatnak, hasonlóképpen a szolgáltató köteles állni a csatlakozás költségeit azon ipari fogyasztók esetében is, amelyek 2500 méternél közelebb vannak a gázhálózathoz. A lakossági fogyasztót legkésőbb 90 napon belül kell csatlakoztatni.

A puding próbája az evés, de panaszok máris vannak

Annak, aki be akarja vezetni a földgázt, kérést kell benyújtania a szolgáltatóhoz, mellékelve a tulajdonjogot igazoló dokumentációt, erre választ kap, majd a határidőt betartva meg kell történnie a csatlakozásnak – vázolta a folyamatot Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta,

a gyakorlatban derül majd ki, miként fog ez működni, egyértelmű, hogy nem lesz egyszerű, hiszen az elosztóvállalatok becslése szerint az igények 20–25 százalékos növekedésére számítanak.

A szakember ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy mindazoknak, akik a 2020/155-ös törvény júliusi megjelenése után kapták meg a csatlakozási engedélyt, ám még nem kötötték meg a szerződést, már nem kell kifizetniük az engedélyben előírt költségeket. Akik viszont a jogszabály júliusi megjelenése előtt aláírták a megállapodást, hiába nem történt meg a csatlakozás, már nem kapják vissza a pénzüket. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint viszont

már most egyre több panasz érkezik a hatósághoz, hogy az elosztók nem alkalmazzák a jogszabályt,

továbbra is próbálnak csatlakozási összegeket kiszámlázni, vagy szerződést kötni. „Ezeket mind kivizsgáljuk” – szögezte le az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Erőfeszítés a szolgáltatók részéről

Hangsúlyozta egyúttal: a vállalatoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy betartsák a törvényt, ám el kell fogadniuk, hogy az új jogszabály az évek óta felgyűlt elégedetlenségek következménye, és javítaniuk kell a szolgáltatásaik minőségén.

Elindult a folyamat, menet közben még van lehetőség és nyitottság arra, hogy a tapasztalatok alapján alakítsák, javítsák a szabályzatot.

Az ingyenességet és a törvény által előírt határidőket mindenképpen be kell tartani, abban tudnak segíteni, hogy például gyorsítják az amortizációt, vagy jóváhagyják szükség szerint a beruházási tervek módosítását, hogy tudjanak összegeket átcsoportosítani a csatlakozási költségekre – ecsetelte a szakember.

Elmondása szerint a hatóság szempontjából az lenne ideális, ha megtartanák a jelenlegi fejlesztési terveiket, amiket a hatóság felé vagy a koncessziós szerződések alapján vállaltak, és pluszberuházási költségeket különítenének el a csatlakozási pontok kiépítésére, ám ezt ebben a formában nehéz kivitelezni. Ezek után pontszerűen egyeztetnek a vállalatokkal, hogy mekkora pluszösszegeket tudnak erre a célra mozgósítani, ha ez nem elég, akkor honnan lehet elvenni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a rendszerbiztonság ne sérüljön, azok a beruházások, melyek biztosítják a rendszer stabilitását, tehát a régi vezetékek cseréje, karbantartása, semmiképpen ne maradjanak el. Az új kötelezettségeket nem lehet ennek a rovására teljesíteni, mondta az alelnök.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A végén úgyis a fogyasztó fizet

Amint arról korábban írtunk, Nagy-Bege Zoltán is azt vetíti előre, hogy a vállalatok a csatlakozás költségeit beleszámolják majd a szállítási, illetve az elosztói díjba, ami mindenképpen áremelést eredményez majd. A drágítás mértékét még nem tudta megbecsülni, ugyanakkor meglátása szerint

vitatható, mennyire korrekt a jogszabály, hiszen a jelenlegi fogyasztók megfizették már a rácsatlakozási díjat, esetükben az nem volt ingyenes, viszont az ő tarifáik is emelkedni fognak, tehát ők fizetik meg az újak csatlakozási költségeit.

korábban írtuk

Megfizettetik a fogyasztókkal az „ingyenességet”: áremelést eredményezhet a gázhálózatra való díjmentes csatlakozás
Megfizettetik a fogyasztókkal az „ingyenességet”: áremelést eredményezhet a gázhálózatra való díjmentes csatlakozás

Robbanásszerűen megnő az elkövetkező időszakban a földgázhálózatra való csatlakozást igénylők száma, miután törvény kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ingyen engedjenek hozzáférést a hálózathoz a fogyasztóknak.

Ennél durvábban fogalmazott a bukaresti hírtelevízióknak Răzvan Nicolescu volt energetikai miniszter, aki rámutatott: „Mi, a többi fogyasztó fizetjük meg, ha valaki a domb tetején levő házát csatlakoztatni akarja, és az 5 millió euróba kerül. Nem beszélve arról, hogy a földgáz szennyező. A fenntartható rendszerekre, például napelemek szerelésére kellene ingyenességet biztosítani.” Az exminiszter úgy látja, hogy a döntéshozók „az oroszok karjaiba lökik Románia lakosságát”, hiszen a gázhálózat bővítése növeli Románia függőségét Oroszországtól, a hazai készletek ugyanis végesek.

Legtöbb egyszázalékos lehet a drágulás?

Áremelkedésre számít az intézkedés nyomán Niculae Havrileţ, a gazdasági minisztérium államtitkára is, de a becslései szerint

a drágulás nem lesz nagyobb egy százaléknál.

Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár arról beszélt, hogy minden háztartási és ipari fogyasztó között megoszlanak a költségek, így az valójában elenyésző áremelkedést eredményez, 0 és 1 százalék között. „Ez egy nagyon jó intézkedés, hogy mindenki, a sérülékeny kategóriába tartozók is rácsatlakozhassanak a hálózatra” – fogalmazta meg az államtitkár.

Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy az elosztóvállalatok a csatlakozást és a hálózatok bővítését is finanszíroznák.

Idézet
Ha egy közigazgatási egység tervbe vette a gázhálózat kibővítését, az elosztóvállalatnak azt be kell vennie a következő évi fejlesztési tervébe”

– részletezte a kormány képviselője. Közben a szolgáltatók képviselői arról beszélnek, hogy a hatóságok hálózatbővítésre vonatkozó tervei mellőzik a gazdasági szempontokat, a költségek pedig mindenképpen megmutatkoznak a számlán.

A román sajtó felidézi Eric Stab, az Engie Románia vezérigazgatójának szeptemberi nyilatkozatát, aki a Manole Mester balladájához hasonlította a hálózatbővítésre vonatkozó elképzeléseket. „Óvatosnak kell lennünk, nehogy a jó szándék önfeláldozáshoz vezessen. A hálózat bővítése jó szándékú elgondolás, ám úgy kell kivitelezni, hogy közben ne áldozzuk fel magunkat” – mondta akkor Eric Stab.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 22., vasárnap

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig

Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke
2025. június 21., szombat

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. június 21., szombat

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.

Tovább nőtt az üzemanyagok ára
Tovább nőtt az üzemanyagok ára
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

2025. június 20., péntek

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában
2025. június 20., péntek

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet

Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

2025. június 19., csütörtök

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat
2025. június 19., csütörtök

Egy év alatt elérte a százat a lengyel cégcsoport okosboltjainak száma Romániában

Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.

Egy év alatt elérte a százat a lengyel cégcsoport okosboltjainak száma Romániában