Politikai ellenszéllel kell megküzdenie Romániában a magyar energiacégnek
Fotó: MVM Csoport/Facebook
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat. Nagy-Bege Zoltán, az ANRE volt alelnöke szerint a magyar energiacég romániai terjeszkedése piaci alapú döntés volt, és a bukaresti hatóságok jóváhagyására váró tranzakció a romániai fogyasztók előnyére válhat, az árak ugyanis úgy tudnak csökkenni, ha nagy, fontos piaci szereplők versenyeznek egymással. A szakember úgy véli, az MVM-mel szembeni hangulatkeltés helyett azt kellene kielemezni, miért vonultak ki Romániából nagy energiacégek az elmúlt években.
2024. december 31., 08:192024. december 31., 08:19
2024. december 31., 08:282024. december 31., 08:28
Össztűz zúdul az MVM Csoportra a román politikum és a sajtó részéről azóta, hogy a magyar energiacég december közepén bejelentette: többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie társaságban. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján a magyar állam tulajdonában lévő társaság az E.ON 68 százalékos részesedését szerzi meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jut az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. A tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében zárulhat le, az értékét nem hozták nyilvánosságra.
A tárcavezető szokatlan vehemenciával érvel amellett, hogy a román állam „rendkívül körültekintően” fog eljárni az ügyben, az MVM bevásárlási szándékát kivizsgálja a külföldi közvetlen beruházásokkal foglalkozó bizottság, amely Burduja szerint „minden bizonnyal” a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elé tárja a felvásárlási kísérletet. Miközben maga a liberális (PNL) miniszter is elismeri, hogy az esetleges tranzakció kizárólag a szolgáltatói üzletágat érintené, a kritikus infrastruktúrát nem, Burduja – ugyancsak szokatlan módon – firtatni kezdte, sőt magasnak nevezte az MVM által kifizetendő vételárat, holott az nem publikus.
A Versenytanácshoz fordult a szélsőjobboldali Románok Egységéért Szövetség (AUR) a hét elején a az E.ON Energie Románia magyarországi MVM-nek történő eladását célzó ügylet miatt.
„Nem hiszem, hogy részvényesként vagy menedzsmentként megindokolhatod, miért fizetsz valamiért kétszeres, háromszoros vagy tízszeres árat ahhoz képest, amennyit ér a szakértői vizsgálatok alapján” – nyilatkozta a román energiaügyi miniszter, arra utalva, hogy bukaresti sajtóinformációk szerint az MVM 200 millió eurót fizet az E.ON romániai tulajdonrészéért. Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én rendezett évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte: az MVM valóban kivásárolta az E.ON egyik cégét Romániában, elmondva, vannak tisztázatlan kérdések és Marcel Ciolacu román miniszterelnök is felvetette, hozzanak létre egy munkacsoportot a kérdések tisztázásra. Azóta a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a Versenytanácshoz fordult a hét elején az ügylet miatt, amely az ellenzéki alakulat szerint „súlyosan károsíthatja a romániai fogyasztók érdekeit, a piaci versenyt és Románia gazdasági stabilitását”.
Tehát az infrastruktúrát üzemeltető üzletágát nem adja el a német anyavállalat. Az energiaüzlet így is jelentős, mert az E.ON számottevő piaci részesedéssel bír Romániában: a földgázszolgáltatás terén mintegy kétmillió ügyféllel rendelkezik, ipari fogyasztókon kívül a romániai háztartások felét látja el földgázzal, villamos energiát pedig 1,4 millió kliensnek szolgáltat. Vagyis mintegy 3,4 millió ügyféllel rendelkezik a 9 millió villamosenergia-, valamint körülbelül 4,5-4,6 millió földgázfogyasztó alkotta hazai energiapiacon.
Fotó: MVM Csoport/Facebook
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnál (ANRE) 16 évig – ebből évekig alelnökként – tevékenykedő Nagy-Bege Zoltán számára jelzésértékű, hogy az elmúlt években sorra kivonultak Romániából azok a külföldi energetikai társaságok – a cseh CEZ, az olasz Enel és a német E.ON –, amelyek az ágazat húsz évvel ezelőtti privatizációja nyomán léptek be a belföldi piacra. „Számomra ennek kapcsán kérdőjelek sorozata merül fel. Ki kell elemezni, hogy ezek a cégek 20 év után miért mentek el innen, mi az, ami megváltozott a piacon, melyek azok az elvárások, amelyek nem jöttek be. Ezeket a változásokat mindenképpen gyorsan orvosolni kell, mert nem feltétlenül jók” – fejtette ki a Krónikának az energiaügyi szakértő.
A 2023 júliusától a CIGA ENERGY Rt. energiapiacokért és szabályzatokért felelős igazgatójaként tevékenykedő közgazdász úgy véli, az MVM romániai terjeszkedése piaci alapú döntés volt, az E.ON tulajdonrészéért az állami Romgazzal, a Petrommal és a Hidroelectricával állt versenyben (valamennyien nagyon fontos szereplők az energetikai piacon), és ezt a versenyt a magasabb vételárral nyerte meg a magyar állami cég.
Kikértük a szakértő véleményét a román energiaügyi miniszternek a „túlságosan magas” vételárral kapcsolatos nyilatkozatával, ugyanakkor azzal kapcsolatban is, hogy a vételárral együtt az MVM gyakorlatilag azt az összeget is előre kifizeti az E.ON-nak, amivel a román állam tartozik a német tőkéjű cégnek az energiaár-szabályozás következtében. Nagy-Bege Zoltán elmondta, maga is látta a feltételezet vételárról a sajtóban megjelent, 200 millió euróról szóló információkat, ezek azonban csak spekulációk, hiszen a vételár nem publikus.
A román miniszterelnök kancelláriáján megalakítandó bizottság fogja megvizsgálni, hogy a magyar állami tulajdonban levő MVM megvásárolhatja-e a német E.ON csoport romániai szolgáltatói üzletágát – értesült a Hotnews.
„Lehet, hogy ennyi, de az is lehet, hogy ennél több vagy kevesebb, nem tudjuk. Azt sem tudjuk megbecsülni, hogy ez a piaci ár fölött van vagy sem. Ha ránéznek egy könyvelési mérlegre, piaci szakértők biztosan meg tudják állapítani, hogy a cégnek mi a piaci értéke, a 200 millió euró sok vagy kevés. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az E.ON-nak sajtóinformációk alapján valóban több mint 100 millió euró kintlévősége van, amit a román államnak kell megtérítenie a kompenzációs mechanizmus alapján.
Nyilván a külföldi beruházásokban illetékes bukaresti bizottság bekéri a szükséges adatokat, megvizsgálja, hogy milyen forrásból finanszírozza a vásárlást az MVM, van-e a társaságban tulajdonosként bármilyen orosz érdekeltség. Amiről én őszintén szólva nem tudok, hiszen többségében a magyar állam a tulajdonos, tőzsdén is jegyzett cég, tehát bizonyos transzparenciát be kell tartania, így bizonyos adatok hozzáférhetőek az MVM anyavállalatát illetően” – jelentette ki lapunknak az energiapiaci szakértő, hozzátéve: éppen ezért tartja görcsösnek a cég vásárlási szándékával kapcsolatos bukaresti „erőlködést és kínlódást”, aminek nem látja értelmét.
Fotó: MVM Csoport/Facebook
Azzal kapcsolatban, hogy egyesek attól tartva ellenzik az MVM és az E.ON közötti üzletet, hogy a magyar állami cég majd orosz gázt fog behozni a romániai piacra, Nagy-Bege Zoltán elmondta, tudomása szerint Magyarországnak nincs „kivételes” szerződése a Gazprommal, nem vásárolja sokkal olcsóbban a földgázt az orosz állami energetikai társaságtól a piaci árhoz képest. Ha esetleg mégis, akkor az szerinte majd a romániai fogyasztók előnyére válhat.
„Profin felépített, mondhatni multinacionális céggé vált az MVM, ezért biztos vagyok abban, hogy nagyon profin fogják kezelni a romániai cégüket is, amelyik valószínűleg a legnagyobb fiókvállalatuk lesz külföldön, és mindent megtesznek, hogy megtartsák majd a jelenlegi kliensbázist, amely végeredményben a legnagyobb érték ebben a cégben. Végül is a piac javára válik, ha versenyhelyzet alakul ki a piaci szereplők között, a fogyasztók számára ez előnyt jelent, mert az árak úgy tudnak csökkenni, ha nagy, fontos piaci szereplők versenyeznek egymással, és a fogyasztónak több opciója van” – fejtette ki a román tőkéjű energiacég, a CIGA ENERGY Rt. igazgatója, hozzátéve: ezen túlmenően az is fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a jogaikkal, többek között azzal, hogy joguk van szolgáltatót váltani, alkudozni, több helyről is ajánlatot kérni.
Megkérdeztük az ANRE egykori alelnökét, milyen körülmények játszottak közre abban, hogy több külföldi energiavállalat is távozott Romániából, mekkora szerepe van ebben a 2021/27-es számú, az árkompencázióról szóló sürgősségi rendeletnek. Nagy-Bege Zoltán szerint nehéz megállapítani, hogy az ársapka bevezetése elegendő volt-e ahhoz, hogy bizonyos szereplők kiszoruljanak a piacról. Úgy véli, sokkal inkább befolyásolta ezt a folyamatot, hogy az elmúlt 6-7 év során három liberalizáción és három újraszabályozáson ment keresztül a romániai ágazat a földgáz piacának 2017-ben, valamint a villamos energia piacának 2018-ban történt liberalizálása óta.
„Miközben akkor teljesen jogos volt egy ilyen beavatkozás, most már erősen kérdéses ennek a fenntartása, hiszen Európa már jócskán maga mögött tudja az energiaválságot. És amikor így játszadozik a kormány az energiapiaccal, hogy liberalizál, aztán egy év múlva újraszabályoz, megint liberalizál, ismét újraszabályoz, akkor szép lassan betelik a pohár, és meglehet, az E.ON számára az ársapka jelentette az utolsó cseppet” – állapította meg a szakértő, felhívva a figyelmet, hogy az E.ON-nal szemben felgyűlt több mint 100 millió eurós állami tartozást egy akkora cégnek is borzasztóan nehéz finanszírozni, mint a német tőkéjű energiavállalat. Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy az elmúlt években a szolgáltatói tevékenység számos energetikai társaság számára veszteséges volt a magas finanszírozási költségek miatt.
Az MVM Csoport többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában – közölte az MVM hétfőn az MTI-vel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!