Archív felvétel
Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége – közölte az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális képviselője, Geoff Gottlieb.
2024. január 22., 11:582024. január 22., 11:58
A tájékoztatás szerint az IMF-delegáció az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit fogja elemezni és aktualizálja makrogazdasági előrejelzéseit.
A Jan Kees Martijn vezette IMF-küldöttség legutóbb szeptember 25. és október 4. között tartózkodott Romániában a szokásos éves gazdaságértékelés céljából. Akkori sajtótájékoztatóján Kees Martijn azt mondta, a kormány tavaly ősszel elfogadott deficitcsökkentő csomagja „jó irányba tett lépés”, de további reformokra van szükség.
Kees Martijn úgy értékelte, hogy a következő két évben a román államnak a deficitcsökkentő csomagban előirányzottnál két százalékkal nagyobb bevételekre lenne szüksége.
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki Jan Kees Martijn, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
A román hatóságokkal tartott konzultációk után kiadott közleményében az IMF azt javasolta a bukaresti kormánynak, hogy törölje el az adókedvezményeket, tegye hatékonyabbá az áfabegyűjtést, vezessen be egy „megreformált” ingatlanadót, és fiskális intézkedésekkel ösztönözze a hatékony energiafelhasználást.
Az IMF megfelelőnek tartotta a deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedések többségét. Közleménye szerint a mikrovállalkozások adójának megemelése növeli a költségvetési bevételeket, de még jobban kellene csökkenteni azt a jövedelemhatárt, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. Ugyanakkor megállapította: a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett árbevétel-arányos adó igazságtalan terhet ró az alacsony árrést alkalmazó cégekre.
A nemzetközi pénzintézet akkor úgy becsülte, hogy az infláció 7 százalékról 4 százalékra csökken Romániában 2024 végére, de meg fogja haladni a Román Nemzeti Bank inflációs célját. Ami pedig a gazdasági növekedést illeti: az IMF úgy vélte, hogy az üteme középtávon elérheti az évi 3–3,25 százalékot, ha jelentős marad a fogyasztás és megtörténnek az EU helyreállítási alapjából finanszírozott beruházások.
Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!