Vészforgatókönyv. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a román kormány leállítja a nagyvállalatok gázellátását
Fotó: Pinti Attila
Jelentős mértékben vetné vissza a román gazdaság teljesítményét a fontos ipari szereplőket érintő esetleges gázkorlátozás – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő. Rácz Béla Gergely szerint egy ilyen lépés különösen ártalmas lehet, amikor bizonytalanság uralja a gazdasági környezetet, akadoznak a nemzetközi ellátási láncok, és inflációs nyomás van.
2022. július 08., 20:172022. július 08., 20:17
Olyan forgatókönyvvel is számol a román kormány, amely korlátozza a nagyvállalatok gázfogyasztását a téli időszakban abban az esetben, ha nem sikerül megfelelő mennyiségű gázt importálni. A kormányzati körökből kiszivárgott sajtóinformációt Klaus Iohannis államfő sem cáfolta, de egy katasztrófahelyzetre való technikai jellegű egyeztetésnek nevezte a tervet.
Rácz Béla Gergely közgazdász a Krónika megkeresésére azt mondta, az elképzelés nem véletlenül váltott ki aggodalmat a gazdasági szakemberek körében, még akkor is, ha kicsi a valószínűsége egy olyan helyzet kialakulásának, amely ilyen vészforgatókönyvet indokolna.
Az ipar még mindig nagymértékben függ a gáz felhasználásától. A termelés visszaesése a gazdaság zsugorodását jelenti egy olyan gazdasági környezetben, amikor sok a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, amikor amúgy is akadoznak a nemzetközi ellátási láncok, ráadásul inflációs nyomás van” – mondta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
A szakértő úgy véli, a vészforgatókönyvvel párhuzamosan a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ez a helyzet ne következzen be. „Meg kell találni az alternatív gázforrásokat. Románia ilyen tekintetben szerencsés helyzetben van az Európai Unión belül, mert a hivatalos statisztikák szerint az ország kilencven százalékában önellátó a gázfogyasztást illetően. Sokkal jobb helyzetben vagyunk a gázforrásokkal nem rendelkező Magyarországnál.
– fogalmazott Rácz Béla Gergely. A közgazdász arra emlékeztetett, hogy a magas infláció egy relatív gyors gazdasági növekedéssel párosul az esetek nagy többségében. Akkor van baj – tette hozzá –, ha nagymértékű pénzhígulás mellett a gazdaság stagnál.
„Az energetikai, ellátási láncban történő akadozásokból származó sokkok elszaporodásával megtorpanhat a gazdasági növekedés, esetleg negatívba fordulhat. Ez egy jelentős inflációval súlyos terheket ró a lakosságra is” – mondta az egyetemi adjunktus.
„Ha a mezőgazdaságnak nincsenek inputjai, akkor nyilvánvalóan a mezőgazdasági termelés lelassul, aminek eredményeként tovább drágulhatnak a különböző élelmiszerek árai. Ez pedig az inflációt nyomja tovább felfelé. Ha hiány van, az árak emelkednek” – vázolta a következményeket Rácz Béla Gergely.
Azt is megkérdeztük a közgazdásztól, mennyire érintheti Romániát egy német gazdasági válság, miután Berlinben már nagyon komolyan számolnak a téli gázkorlátozás lehetőségével az iparban. „Németország az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere Romániának, de Magyarországnak is. Ha a német gazdaság megtorpan, a hatás azonnal továbbgyűrűzik Kelet-Európába, így Romániába is” – jelentette ki az egyetemi adjunktus.
„Túlköltekeztek, így ellőtték a kelet-európai gazdaságok azt a puskaport, amit azokra az időkre kellett volna megtartani, amikor a gazdaság nem képes jól teljesíteni. Ezzel szemben a német gazdaság egy erőteljes anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Németország alkotmánya is rögzíti, hogy a német költségvetésnek többlete kell legyen. Németországnak most megvan a lehetősége arra, hogy kormányzati kiadások növelésével tartsa életben a gazdaságot. Bár voltak elhibázott gazdaságpolitikai, energetikai vonatkozású döntéseik, Németországban megvan az az erő, amely megakadályozhatja a negatívba fordulást” – hangsúlyozta a szakértő.
Rácz Béla Gergely fontosnak tartotta megjegyezni, hogy gázt lehet szerezni, csak az orosz gázra az amerikai cseppfolyósított energiahordozó jelenti az alternatívát, ami rendkívül drága. Mint mondta, ha Németország az Egyesült Államokból beszerzi a drága energiahordozót, az árkülönbséget fedezheti, szubvencionálhatja a gazdasági szereplők részére. „A német kormánynak megvan erre a kerete és a mozgástere. Ez esetben nem fog szűkülni a gazdaságuk, így ebben a tekintetben Romániát sem érinti negatívan” – fogalmazott a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!