Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet elnöke.
2024. május 15., 15:552024. május 15., 15:55
2024. május 15., 16:082024. május 15., 16:08
A jegybankelnök szavai szerint a februárban előrejelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kerül vissza a jegybanki célsávba. Isărescu pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg.
– magyarázta a BNR inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatóján a jegybank vezetője.
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fogyasztói árindex alakulásáról szólva Isărescu párhuzamba állította Romániát Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal. Felidézte, hogy 2023 augusztusáig Románia volt a legkedvezőbb helyzetben a régióban, 16 százalékon tetőző éves inflációs rátával. „Tavaly ősz óta a legkisebb inflációs éllovasból az egész Európai Unióban a legnagyobb inflációt produkáló országgá váltunk” – mutatott rá.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az ikerdeficit miatt problémás Románia gazdasági helyzete.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank korábbi jelentésében 4,7 százalékos inflációt vetített előre az év végére, míg tavaly novemberben még 4,8 százalékos inflációval számolt 2024-re. A jegybank előrejelzése előző prognózisa is 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vetített előre.
A legfrissebb, szerdán közzétett országjelentés szerint ugyanakkor Romániában 6,9 százalékos lesz a költségvetés hiánya az idén. A dokumentum értelmében a deficit fő oka a közkiadások gyors növekedése, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott bérfejlesztéseket említik első helyen. A brüsszeli testület prognózisa jóval meghaladja az idei költségvetés tervezetében szereplő 5 százalékot. Marcel Ciolacu miniszterelnök a héten nyilatkozva tarthatónak nevezte a kormány által meghatározott deficitcélt.
a román GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. A legutóbbi előrejelzés 2,9 százalékos növekedéssel számolt, a tavaly őszi pedig 3,1 százalékossal. Az EB arra számít, hogy Románia GDP-arányos államadóssága 2024 végén 50,9 százalék lesz, 2025-ben pedig 53,9 százalékra nő.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot, ami szintén az infláció magas szintjével állhat összefüggésben. A lombard hitel kamata továbbra is 8 százalék, a letéti ráta pedig 6 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamatot legutóbb tavaly januárban emelték, 6,75 százalékról 7 százalékra.
A CFA Románia szerint márciusban az előző hónaphoz képest 1,4 ponttal csökkent, jelenleg 51,6 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
szóljon hozzá!