Túlóráztak az elmúlt hetekben a fodrászok, de félnek attól, hogy megcsappan az érdeklődés
Fotó: Rostás Szabolcs
Több ágazatban várakozáson felül indult újra a forgalom a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot váltó veszélyhelyzetben a korlátozások – részleges vagy teljes – feloldásával. Ám a szolgáltatók attól tartanak, a gazdasági válság hatása néhány hónap múlva csapódik le, és a megcsappant jövedelmek hatással lesznek a tevékenységükre. Ugyanakkor az óvintézkedések is visszavetik a forgalmat. A gazdaság különböző ágazatainak képviselőivel beszélgettünk.
Nem ugyanott folytatták május 15-étől a fogorvosi rendelők, ahol március derekán abbahagyták. Azontúl, hogy a fertőzésveszély teljesen átírta a rendelési és gyógyítási protokollt, a tulajdonosoknak bizonyos beruházásokat is kellett eszközölniük. Az óvintézkedések nemcsak az UV-lámpák és védőfelszerelések beszerzésével növelték a kiadásaikat – ami a legtöbb esetben a beteg pénztárcájára „vetítődik át” –, hanem a kötelező húszperces szellőztetési és fertőtlenítési szünetek is jövedelem-kiesést okoznak. Az elmúlt két hétben egyes orvosok a várható túljelentkezésre panaszkodtak, mások meg a pácienseik visszakozására.
A Magyary Előd által működtetett marosvásárhelyi Dentalcentrumban az utóbbi két hét jobbára az újratervezésről, a betegekkel való egyeztetésről, illetve a rendelések átütemezéséről szólt. „Nagyon nehéz két hónapot követően május 15-től errefelé sem rózsás az életünk. Nemcsak rólunk van szó, a szinte teljes hazai fogorvosi társadalomról. Két hónapig az állam alig-alig segített valamit, most viszont ellenőrzés ellenőrzést ér. Megértem, hogy a beteg meg a magunk érdekében be kell tartani egy bizonyos rendet, de a közegészségügyiek is megérthetnék, hogy kötekedéseikkel nem növelik a biztonságot” – jellemezte a jelenlegi helyzetet Magyary.
Azok is kényes helyzetbe kerültek, akik a rendelő tulajdonosának székbért fizetnek. „Nagyon sok helyen a tulajdonos elengedte a székbér 50 százalékát. De a másik felét akkor is ki kellett fizetni. Nálunk a kollégák százalékra vannak fizetve, ez azt jelenti, hogy ők jobban jártak, én kevésbé” – mondta el a marosvásárhelyi orvos. Magyary Előd arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb rendelőben most sem folyik teljes körű munka.
Az orvosok igyekeznek minél kevesebbet használni a forgóeszközöket, ezek ugyanis aeroszolokat „termelnek”. Ezért például az egyszerű fogkőtisztításra készülő pácienseknek a procedúra elnapolását javasolják mindaddig, amíg a járványveszély el nem múlik. Hasonló helyzetbe kerülhetnek azok a páciensek is, akik új ortodonciai és helyreállító protetikai kezelést igényelnek. A legtöbb erdélyi rendelőben csak különleges esetekben, egyedi elbírálás után fogadják őket.
A sepsiszentgyörgyi belvárosi teraszokon valóságos fesztiválhangulat uralkodott a hétvégén, mintha az emberek az elmaradt rendezvényeket, városnapokat próbálták volna bepótolni. Dóci Lóránt bisztrótulajdonos a Krónika érdeklődésére arról számolt be, hogy az újranyitás első napjaiban nagyon gyér volt a forgalom, mert nem kedvezett az időjárás, sokat esett az eső. Aztán a hétvégére kisütött a nap, és akkor „beindult az élet”,
Az emberek többsége nem törődött az óvintézkedésekkel: bár a sepsiszentgyörgyi bisztróban egyszer használatos, lebomló poharakkal, tányérokkal is készültek, sokan kérték a megszokott terítéket. „A hosszas bezártság után az emberek társaságra, közösségre vágytak. De miközben a központi teraszok tele voltak, a városszéli elvonulós, csendes helyek üresen álltak. A csendre-elvonulásra most nem volt igény” – osztotta meg velünk tapasztalatait Dóci Lóránt. A vállalkozó abban bízik, hogy június 15-től a beltéri részeket is megnyithatják, mert akkor a forgalom nem függ az időjárástól, a teraszokon elhelyezett ernyők nem védenek az esőtől-széltől, a borús időben is szívesen kiülnek az emberek, de biztosítani kell a lehetőséget, hogy bevonuljanak, ha elered az eső.
A vállalkozó hangsúlyozta, várakozáson felül jól indult a forgalom, ám az örömük még visszafogott, hiszen attól tartanak, hogy a gazdasági hanyatlás, a munkahelyek megszűnése, a fizetések csökkenése az ágazatra is negatívan hat majd.
A városi szállodák még konganak az ürességtől, nem indultak újra az üzleti utak, nincs átutazó forgalom – számolt be eközben lapunknak Kovács István szállodatulajdonos. Hozzátette, a szállodához tartozó teraszokat is megnyitották, de oda az utcáról ritkán tévednek be, inkább a szállóvendégek, a rendezvények jelentették korábban a forgalom nagy részét. Kovács István abban bízik, hogy előbb-utóbb beindul a belföldi turizmus, ehhez hozzájárulhat az is, hogy a tavalyi üdülési utalványok érvényességét meghosszabbították.
– fogalmazta meg a vállalkozó.
A szépségiparban az újraindulás után folyamatosan túlóráztak, hogy fogadják a két hónapos leállás miatt kiesett ügyfeleket. „Két hétig reggeltől estig dolgoztam, hogy a visszajáró vendégeket a lehető leggyorsabban ki tudjam szolgálni” – mondta el lapunknak egy sepsiszentgyörgyi manikűrös. Hangsúlyozta, jó kapcsolata van az ügyfeleivel, senkit nem akart elnapolni, hiszen két hónap után mindenki szerette volna, ha megszépülnek a körmei. Most már visszaállt a rendes forgalom, és látható, hogy az ügyfelek egynegyede lemorzsolódott.
A kisvállalkozó hangsúlyozta, bízik abban, hogy a visszaesés nem lesz hosszas, mert az ügyfelei azzal biztatták, hogy amint rendeződik az anyagi helyzetük, visszatérnek.
A fodrászatban hasonlóképpen nagy volt a pörgés az első hetekben. Mindenki szerette volna már az újraindulás első napjaiban megigazíttatni, megfestetni a haját. „Amint bejelentették, hogy újranyithatunk, már folyamatosan csöngött a telefon, és villámgyorsan betelt az előjegyzési naptáram” – idézte fel egy sepsiszentgyörgyi fodrász. Hozzátette, most már a megszokott ritmusban dolgoznak, egyelőre nem érződik visszaesés a forgalomban. Ha néhány régi ügyfél el is maradt, jöttek újak, ez még a korábbról megszokott mozgás. A fodrásznő arra számít, hogy az ősz folyamán érződik majd meg a gazdasági válság hatása. „Most még az embereknek vannak tartalékaik, sokan kényszerszabadságon voltak, de abban az időszakban is megkapták a bérük 75 százalékát. Ha bezárnak a gyárak, az emberek elveszítik a munkahelyüket, akkor az a szépségiparban is érződni fog” – fejtette ki a fodrász.
Fellendült a grillek iránti kereslet
A hosszas bezártság, illetve a turizmus és a vendéglátás lassú beindulása becsületesen felpörgette a kerti bútorokat, grilleket gyártó és forgalmazó vállalkozások forgalmát. Hasonló tapasztalatokról számolt be megkeresésünkre Miklós Csaba, a kazánok, kályhák és kerti grillek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó fenyédi Miklós Steel ügyvezető igazgatója. A Hargita megyei vállalkozó kérdésünkre közölte: egyértelműen növekedett a kereslet a kerti grillek iránt. Hangsúlyozta, csak tavaly kezdték a grillek gyártását, megpróbálkoztak egy olcsó és minőségi termékkel betörni a piacra. Már az elmúlt évben 17-20 ezer darabot eladtak, idén mintegy 20 százalékos forgalomnövekedésre számítanak ennél a terméknél. A vállalkozó rámutatott, Romániában még mindig szívesen sütögetnek otthon a kertben az emberek, miközben a nyugati országokban már hanyatlik ez a műfaj. „Megnéztük a piacot, külföldön 50 százalékkal esett vissza a kertigrill-eladás, Romániában viszont növekedett. Romániában annyi grillt adnak el, mint a környező hat országban összesen” – részletezte Miklós Csaba. Hozzátette, bár a növekedés egyértelmű, de nem robbanásszerű. A cég a nagyáruházaknak gyárt, ezek egyelőre még óvatosak a rendelésekkel. A kijárási korlátozások alatt alig volt forgalom, tehát rendelés sem, az újraindulás után növekedett ugyan a kereslet, de a vállalkozó elmondása szerint az tapasztalható, hogy az emberek megfontoltabban, észszerűen költekeznek, alaposan megnézik a terméket, a minőséget és az árat, mielőtt vásárolnak.
Covid-19-illetékkel kompenzálnák a veszteségeket a vendéglősök
Covid-19-illetéket vezettek be nyugati mintára több romániai vendéglátóipari egységben, miután június elsejétől végre legalább a teraszaikat megnyithatták. A legtöbb étteremnél 5 lejre rúgott ez az illeték. Tulajdonosa az Economica.net gazdasági portálnak elmondta: a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt kéri az extra összeget. „És mert mások is így járnak el. A többi vendéglő és a fogorvosok is” – fogalmazott. Az Országos Adóhatóság (ANAF) illetékesei szerint azonban a díjszabásnak semmiféle törvényes alapja nincs Romániában. „Kereskedelmi költségnek tekinthető, mint az összes többi, vagyis egy szolgáltatás ára. Természetesen mindaddig, amíg a kliens első perctől tud róla, és nem fizetéskor szembesül a pluszösszeggel” – közölte az ANAF a hírportállal. Jelezték egyúttal, hogy amennyiben valakinek utólag számláznák ki az összeget, és előzetesen nem értesítették róla, úgy a fogyasztóvédelemhez fordulhat.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!