Átalakította az igényeket a járvány. Szinte lehetetlen eladni az erkély nélküli lakásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
Az elmúlt hónapokban teljesen megváltozott a kolozsvári ingatlanpiac, eltűntek a befektetők, viszont nőtt a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A bérlemények piacán ma már sokkal több a kiadó lakás, mint a bérlő. A legkevésbé az árak változtak.
2020. október 16., 08:062020. október 16., 08:06
Nagyjából 50 százalékkal kevesebb új lakás épül Kolozsváron, a bérlemények piaca pedig legalább 40 százalékkal esett vissza – illusztrálta a pillanatnyi helyzetet a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Szerinte a koronavírus-járvány hatására teljesen a feje tetejére állt az ingatlanpiac, azonban a válság hatása csak egy év múlva mutatkozik meg az árakban. Mint részletezte,
viszont olyan mértékben visszaesett az albérletek piaca, hogy ebben már nem látnak üzleti lehetőséget.
Ezzel párhuzamosan viszont megélénkült a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A szakértő szerint ez egy természetes folyamat eredménye, hiszen aki garzonlakásban él, kétszobásról álmodozik, a kétszobásból viszont már háromszobásba vagy magánházba költöznének. A járvány viszont abból a szempontból átalakította a vásárlói igényeket, hogy ma már szinte kizáró jellegű feltétel, hogy a lakásnak legyen egy kis udvara vagy legalább erkélye.
„Szinte lehetetlen eladni egy olyan ingatlant, amelynek nincs egy kis terasza. A koronavírus-járvány miatti bezártság alatt fontossá vált, hogy ki lehessen lépni a »dobozból«” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy
Egy évvel ezelőtt még egyre kevesebben vállalták, hogy kiköltöznek a városból, és ingázniuk kell a munkahelyre, iskolába vinni a gyerekeket, most viszont elfogadják ezt a kényelmetlenséget a kertért, udvarért cserébe.
A megnövekedett kereslet pedig azt eredményezte, hogy a város környékén levő ingatlanok megdrágultak. Bónis Endre úgy véli, ez a folyamat idővel leáll, vagy megfordul, hiszen ha beindul az élet a városban, rendszeresen be kell járni, újra hátránynak számít majd a rossz infrastruktúra, a nehézkes ingázás.
Miközben a városon kívül emelkedtek az árak, a városban stagnálnak. A szakértő kifejtette, szinte lehetetlen átlagolni, hiszen két egymás melletti utcában is hatalmas különbségek lehetnek. Minél nagyobb a lakás, annál kisebb a négyzetméterre számolt ára,
Fotó: Jakab Mónika
A közjegyzők jelzései szerint különben mintegy felére esett vissza az új lakások építése, bár az év elején volt egy kiugrás, ám akkor a már megkezdett projektek fejeződtek be, új befektetések indításával viszont kivárnak. Ennek az is állhat a hátterében, hogy egyre kevesebb Kolozsváron az a terület, ahová engedélyezik a magasabb ingatlanok, a többemeletes társasházak építését. Jelenleg nagyon sokan vásárolnának ikerházakat, kisebb új építésű tömbökben lakrészt, viszont az a szomorú tapasztalat, hogy ezeknél néhány év alatt kiütközik a felhasznált anyagok gyenge minősége. Eleve eladásra építik ezeket az ingatlanokat, gyenge minőségű anyagokból, így fordulhat elő, hogy egy tízéves épület rosszabbul néz ki, mint egy hatvanéves, a kommunizmusban épült háztömb: megrepedezik, beázik – vázolta a tapasztalatokat a szakértő.
Ami pedig az albérletek piacát illeti, bő 40 százalékos visszaesést kellett az elmúlt időszakban elkönyvelniük az ágazatban érdekelteknek, viszont itt is lassan-lassan mozdulni kezdtek a dolgok.
Bónis Endre elmondta, mikor már teljesen lemondtak róluk, a külföldi diákok is visszaérkeztek Kolozsvárra, ők a jó minőségű, igényes lakásokat bérlik. „Most mutatkozik némi kereslet az albérletek iránt, de messze elmarad a tavalyitól” – jegyezte meg az ingatlanszakértő. Hozzátette: éppen ezért aki most keres Kolozsváron kiadó lakást, biztosan talál. Tapasztalható az is, hogy
Az árakon ugyanakkor nem érződik, hogy megcsappant a kereslet, ugyanannyiért hirdetik a lakásokat, mint tavaly, ám a tulajdonosokban ma már nagyobb a hajlandóság az alkura. Meghirdetik a tavalyi áron az albérletet, ám amikor komoly bérlő jelentkezik, hajlandóak engedni, rugalmasabbak, kisebb befektetéseket is vállalnak, például beszereznek egy ágyat vagy hűtőszekrényt.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
szóljon hozzá!