Átalakította az igényeket a járvány. Szinte lehetetlen eladni az erkély nélküli lakásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
Az elmúlt hónapokban teljesen megváltozott a kolozsvári ingatlanpiac, eltűntek a befektetők, viszont nőtt a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A bérlemények piacán ma már sokkal több a kiadó lakás, mint a bérlő. A legkevésbé az árak változtak.
2020. október 16., 08:062020. október 16., 08:06
Nagyjából 50 százalékkal kevesebb új lakás épül Kolozsváron, a bérlemények piaca pedig legalább 40 százalékkal esett vissza – illusztrálta a pillanatnyi helyzetet a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Szerinte a koronavírus-járvány hatására teljesen a feje tetejére állt az ingatlanpiac, azonban a válság hatása csak egy év múlva mutatkozik meg az árakban. Mint részletezte,
viszont olyan mértékben visszaesett az albérletek piaca, hogy ebben már nem látnak üzleti lehetőséget.
Ezzel párhuzamosan viszont megélénkült a kereslet a saját használatra vásárolt lakások iránt. A szakértő szerint ez egy természetes folyamat eredménye, hiszen aki garzonlakásban él, kétszobásról álmodozik, a kétszobásból viszont már háromszobásba vagy magánházba költöznének. A járvány viszont abból a szempontból átalakította a vásárlói igényeket, hogy ma már szinte kizáró jellegű feltétel, hogy a lakásnak legyen egy kis udvara vagy legalább erkélye.
„Szinte lehetetlen eladni egy olyan ingatlant, amelynek nincs egy kis terasza. A koronavírus-járvány miatti bezártság alatt fontossá vált, hogy ki lehessen lépni a »dobozból«” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy
Egy évvel ezelőtt még egyre kevesebben vállalták, hogy kiköltöznek a városból, és ingázniuk kell a munkahelyre, iskolába vinni a gyerekeket, most viszont elfogadják ezt a kényelmetlenséget a kertért, udvarért cserébe.
A megnövekedett kereslet pedig azt eredményezte, hogy a város környékén levő ingatlanok megdrágultak. Bónis Endre úgy véli, ez a folyamat idővel leáll, vagy megfordul, hiszen ha beindul az élet a városban, rendszeresen be kell járni, újra hátránynak számít majd a rossz infrastruktúra, a nehézkes ingázás.
Miközben a városon kívül emelkedtek az árak, a városban stagnálnak. A szakértő kifejtette, szinte lehetetlen átlagolni, hiszen két egymás melletti utcában is hatalmas különbségek lehetnek. Minél nagyobb a lakás, annál kisebb a négyzetméterre számolt ára,
Fotó: Jakab Mónika
A közjegyzők jelzései szerint különben mintegy felére esett vissza az új lakások építése, bár az év elején volt egy kiugrás, ám akkor a már megkezdett projektek fejeződtek be, új befektetések indításával viszont kivárnak. Ennek az is állhat a hátterében, hogy egyre kevesebb Kolozsváron az a terület, ahová engedélyezik a magasabb ingatlanok, a többemeletes társasházak építését. Jelenleg nagyon sokan vásárolnának ikerházakat, kisebb új építésű tömbökben lakrészt, viszont az a szomorú tapasztalat, hogy ezeknél néhány év alatt kiütközik a felhasznált anyagok gyenge minősége. Eleve eladásra építik ezeket az ingatlanokat, gyenge minőségű anyagokból, így fordulhat elő, hogy egy tízéves épület rosszabbul néz ki, mint egy hatvanéves, a kommunizmusban épült háztömb: megrepedezik, beázik – vázolta a tapasztalatokat a szakértő.
Ami pedig az albérletek piacát illeti, bő 40 százalékos visszaesést kellett az elmúlt időszakban elkönyvelniük az ágazatban érdekelteknek, viszont itt is lassan-lassan mozdulni kezdtek a dolgok.
Bónis Endre elmondta, mikor már teljesen lemondtak róluk, a külföldi diákok is visszaérkeztek Kolozsvárra, ők a jó minőségű, igényes lakásokat bérlik. „Most mutatkozik némi kereslet az albérletek iránt, de messze elmarad a tavalyitól” – jegyezte meg az ingatlanszakértő. Hozzátette: éppen ezért aki most keres Kolozsváron kiadó lakást, biztosan talál. Tapasztalható az is, hogy
Az árakon ugyanakkor nem érződik, hogy megcsappant a kereslet, ugyanannyiért hirdetik a lakásokat, mint tavaly, ám a tulajdonosokban ma már nagyobb a hajlandóság az alkura. Meghirdetik a tavalyi áron az albérletet, ám amikor komoly bérlő jelentkezik, hajlandóak engedni, rugalmasabbak, kisebb befektetéseket is vállalnak, például beszereznek egy ágyat vagy hűtőszekrényt.
Bár kedden valamelyest magához tért, az elmúlt időszak történései – főként a Donald Trump amerikai elnök által kivetett importvámok – megtépázták a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) is, amely negatív tartományba került.
Négyéves mélypontra süllyedt a kőolaj világpiaci ára, ez pedig meglátszik a romániai töltőállomásokon alkalmazott üzemanyagárakon, mint ahogy az árcsökkentés ütemén is.
Két hét alatt összesen 4,4 millió lejre róttak ki bírságot az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) felügyelői a húsvét közeledtével végzett ellenőrzések nyomán.
Kína „a végsőkig harcol” érdekeiért az Egyesült Államokkal szemben, és újabb ellenintézkedéseket hoz, ha Donald Trump amerikai elnök beváltja fenyegetését a további 50 százalékos vámemeléssel – közölte kedden a pekingi kereskedelmi minisztérium.
Hamarosan partiumi gyártású villamosok furikázhatnak Belgrád utcáin, miután a szerb főváros önkormányzata felvette a kapcsolatot az aradi Astra céggel száz új villamos beszerzése ügyében – jelentette be a Helyi Önkormányzatok Központja (CLS).
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot. A jegybank enyhe inflációs növekedést jósol, és aggódik az amerikai vámok miatt.
Az év első két hónapjában a nyers adatok szerint 2,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 3,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 januárjához és februárjához képest.
Az amerikai Greenbrier bezárja aradi vagongyárát, amely egyike a cég Romániában működő három gyárának – jelentette be a vállalat.
Téves az a következtetés, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámoknak elhanyagolható hatása lesz Románia gazdaságára – szögezi le a Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport friss elemzése.
A tavalyi negyedik negyedévben 8568 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3424 lej az egy főre jutó bevétel; a kiadások háztartásonként 7277 lejt, személyenként 2908 lejt tettek ki – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!