2007. október 10., 00:002007. október 10., 00:00
A minősítés odaítéléséhez egy négyszáz kérdést tartalmazó kérdőívet kellett kitöltenünk, amely a menedzsment kérdéskörétől kezdve a gyógykezeléshez szükséges infrastruktúra eredetén – ez a termálvízforrásokra és a gyógyiszapra vonatkozik –, az alkalmazott terápiákon át a wellness-szolgáltatásokig, a szálláskörülményekig és az étkeztetésig számos témát felölelt” – közölte Livia Oprea, a Turism Felix Rt. marketingigazgatója.
Az Internaţional szállót többéves felújítási munkálatokat követően idén áprilisban nyitották meg ismét a nagyközönség előtt. A korszerűsítési és bővítési munkálatok nyomán a szálló gyógykezelő központja napi négyszáz vendég kiszolgálására vált alkalmassá, így az ország legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítménye. A szálloda felújítására fordított összeg megközelíti a tízmillió eurót, ebből csak a működéshez szükséges berendezésekre majdnem egymillió eurót költöttek.
A szállodában mind kádas, mind medencés termálvíz-terápia igénybe vehető, emellett hidromasszázs, különleges zuhanyok, pezsgőfürdő, ultrahangos, lézer-, reflexo- és fényterápia is a vendégek rendelkezésére áll. A félixfürdői termálvizet már évszázadok óta használják gyógyászati célokra, a víz hőmérséklete a forrásnál eléri a 49 Celsius-fokot.
Az Eurospa-med díjat odaítélő Európai Fürdőhelyek Szövetsége brüsszeli székhelyű intézmény, amely az országos szövetségeket fogja össze. Az elismerést azzal a céllal hozták létre, hogy megkülönböztessék a kiemelten jó minőségű szolgáltatást nyújtó gyógykezelő központokat a többi hasonló jellegű intézménytől.
Biztató kilátások
A fürdőturizmus témájában egyébként az elmúlt héten, Szovátán megrendezett konferencián az a nézet fogalmazódott meg, hogy hamarosan országos fellendülés várható az ágazatban. „Öt éven belül Romániában is fellendül a gyógyászati turizmus, mivel az üdülőtelepek és a kezelőbázisok teljes arculatváltáson fognak keresztülmenni” - jósolta Nicu Rădulescu, a Romániai Gyógyászati Turizmus Szövetség (OPTBR) elnöke. Szerinte az ország 27 minősített fürdőgyógyászati üdülőhelye rendkívül előnyös helyzetnek tekint elébe. „Most már nemcsak azzal dicsekedhetünk, hogy vannak természeti adottságaink és jó turisztikai és gyógyászati szakembereink, hanem jelentős uniós támogatásokra is pályázhatunk. Mindez együttvéve az ország balneológiai felzárkózásához vezethet” – vélekedett a Krónika által kérdezett volt idegenforgalmi államtitkár. Véleményét, miszerint a wellness és a gyógyászati turizmus a jövő nagy üzletét jelenti, más turisztikai szakemberek is osztják. A balneológiai tanácskozáson részt vevő külföldi meghívottak az uniós, illetve volt szocialista országok tapasztalatait osztották meg. A magyar és a szlovák példák bemutatása által a jelenlévők betekintést nyerhettek néhány olyan „fogásba”, mely idehaza is bevethető. Ehhez azonban nemcsak beruházási kedvre, hanem országos stratégiára van szükség. Előadásában Betegh Sándor, a magyarországi Danubius-lánc képviselője egyértelműsítette, hogy az anyaországi gyógyturizmus sem mozdult volna ki a holtpontról, ha a kormány nem dolgozza ki a Széchenyi-tervet. Szintén állami támogatással sikerült magántőkét bevonni a szlovákiai fürdőtelepek fejlesztésébe, hangsúlyozta a Pozsonyból érkező Daniel Kulla.
Hangsúly a megelőzésen
Szakértői vélemény szerint egyébként a fürdőtelepek átértékelődése akkor teljesedik ki, amikor a nyugdíjasok helyett a gyógykezelő központokat a középkorúak veszik birtokukba. Delia Cinteză, az Országos Balneológiai Intézet munkatársa szerint hamarosan el kell érkeznie annak az időnek, amikor nemcsak a beteg emberek jutnak kezelési jegyhez. „Jó lenne, ha a nyugdíjpénztárak vezetői megértenék, hogy nemcsak a betegeknek van szükségük pihenésre és kezelésre. Sokkal fontosabb és kevésbé költségesebb lenne a betegségeket megelőzni, mint azokat utólag kezelni” – mondta a szakorvos, majd a nyugat-európai példával érvelt, ahol a biztosító jelentős hangsúlyt fektet a prevencióra.
Balogh Levente, Szucher Ervin
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.