Erdélyben is átértékelődik a parkgondozás – a régió egyik legszebb szabadidő-oázisa a nagykárolyi kastélypark

A 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastély Nagykárolyban

A 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastély Nagykárolyban

Évről évre többen látogatják a tizenegy hektáros nagykárolyi kastélyparkot, ahol a több évszázados fák és a három kilométernyi gyalogsétány ideális hely a kikapcsolódásra. A parkgazda agronómus szerint munkájuk egyre több szakember számára jelent tapasztalatcserét és követendő példát.

Makkay József

2019. január 13., 17:232019. január 13., 17:23

2019. január 14., 11:502019. január 14., 11:50

Észak-Erdély egyik legszebb parkjába látogathat el, aki meg szeretné tekinteni a 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastélyt Nagykárolyban.

A 11 hektáron fekvő kastélykert 1400 növény otthona – közöttük számos olyan növényi ritkaság is található itt, amiért nemcsak az országból, hanem külföldről is ellátogatnak botanikusok és biológusok a partiumi kisvárosba –, a dendrológiai park „felújítása” és nagy sikere azt is jelzi, hogy Erdélyben mekkora az igény az ilyen fajta zöldövezetekre.

A sikertörténetté vált nagykárolyi kastély parkja adta az ötletet a Szatmár megyei város önkormányzatának, hogy

újabb, mintegy háromhektáros szabadidőparkot hozzon létre

a Regionális Operatív Program keretében megpályázható, 12 millió lejes beruházással a Somos városrészben, ebből a polgármesteri hivatal önrésze mindössze 2 százalék.

•  Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély Galéria

Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély

Vénig Zoltán agronómusnak, a park gondnokának a keze alatt alakult ki a 11 hektáros zöldövezet mai arculata. Munkáját biológus, botanikus, tájsebész és más alkalmazottak is segítik. A szakember szerint az utóbbi években egyre inkább átértékelődik a parkgondozás: különböző tudományágak szakembereinek közös munkája révén születik meg az a természetes környezet, ahol egyre több ember tölti szabadidejét, és kapcsolódik ki.

Az erdélyi parkok „természetesebbek”

A Károlyi főurak ősei Mátyás király engedélyével építhették fel a mai kastély elődjét, egy kőházat 1482-ben, amely több átépítés és átalakítás során a 19. század vége óta őrzi mai formáját, amikor

a jeles építész, Ybl Miklós tervei alapján alakult ki végleges arculata.

Ezt újította fel eredeti szépségében a nagykárolyi önkormányzat pályázati pénzekből. Évente mintegy negyvenezer látogató fordul meg a kastélyban, Vénig Zoltán szerint azonban a parkban sokkal többen: a három kilométernyi, madárcsicsergéstől és ódon fáktól övezett, kövezett sétány ideális hely pihenésre és hosszú sétákra. A park gondnoka eleve arra törekedett, hogy minél többet megőrizzenek a parkerdő természetes szépségéből.

Idézet
Azt vallom, hogy nem szabad mindig beavatkozni a természet munkájába, vagy ha beavatkozunk, azt nagyon körültekintően kell tenni, mert többet árthatunk, mint amennyit használunk. Legjobban a természet tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz”

– magyarázza a parkgondnok munkájának fő ismérvét a szakember.

•  Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély Galéria

Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély

Erről amúgy a szakmában is viták folynak, hiszen a francia iskola ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Aki ellátogat például a versailles-i kastély világhírű parkjába, az a centire kimért fasorok katonás rendjét látja, ahol az ember már-már a végsőkig beavatkozott a természet rendjébe. Vénig szerint az erdélyi történelmi családok kastélyainak kertje sokkal jobban belesimult a tájba, a természetes környezetbe. Örvendetesnek tartja, hogy ez az irány a mostani felújítások időszakában is megmaradt, a szakemberek többsége követendőnek tartja.

Harc a természetvédőkkel

Az 1979-ben agronómusi diplomát szerzett Vénig Zoltán három évtizedig dolgozott nagyüzemi mezőgazdászként, a rendszerváltás után pedig a környékbeli gazdák társulásával létrejött egyik ezerhektáros farmot vezette sikeresen, mígnem a helyi magyar polgármester ajánlotta fel számára az önkormányzat tulajdonába került kastélypark gondnoki teendőit. A korábbi munkájától eltérő feladatokkal hamar megbarátkozott elsősorban azért, mert annak idején az egyetemen igen alapos volt a botanikai oktatás, így csak elő kellett bányászni a mintegy 1400, szabadban élő parki növény nevét, tulajdonságait és szükségleteit. Ma már erre külön egyetemi szakok jöttek létre a romániai mezőgazdasági felsőoktatásban is, ami jelzi a parkrendezés iránti növekvő igényt és szaktudást, hiszen egyre több önkormányzat szeretne nyitni a természet irányába. Vénig szerint azonban nincs könnyű dolga a szakembernek, mert a kívülállók mindig árgus szemekkel figyelik, mi történik a parkokban.

•  Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély Galéria

Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély

Nemrég hatalmas cirkusz kísérte Nagykárolyban több öreg fa kivágását. Politikai vonalon is megtámadták, holott

jól megalapozott szakmai döntések alapján vágatott ki néhány nagyon öreg és a látogatókra veszélyt jelentő, kiszáradó fát.

„Ezt a műveletet időben egyeztetjük az erdészeti igazgatóság képviselőivel. Összeállítjuk a fa kivágásához szükséges szakmai dokumentációt, az erdészet ezt jóváhagyja, és csak ezután jöhet a láncfűrészes ember. A természetért aggódó civileknek meg kell érteniük, hogy a parkokban szükséges faritkításokat, vágásokat szakmai döntések előzik meg” – magyarázza a szakember, aki a fát az ember életéhez hasonlítja: megszületik, él, megöregszik és meghal. A fák esetében is van egy olyan kor, amikor már nem lehet többé életben tartani őket. A nagykárolyi park mai legidősebb fáját 1810-ben ültették – ennek átmérője 6 méter –, de van több százéves vagy ennél idősebb platánfa is. Amíg a fák életképesek, gondozzák, védik őket. Közben folyamatosan ültetnek csemetéket a kiesők, kiszáradók helyébe.

•  Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély Galéria

Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély

Érdeklődő fiatalok

Az újjászülető erdélyi kastélyparkok látogatottsága évről évre nő.

Nemcsak turisták, hanem szakemberek is felkeresik őket.

A partiumi városba rendszeresen ellátogatnak tapasztalatcserére hazai és külföldi botanikusok, tájsebészek és biológusok. Legutóbb ősszel járt náluk egy nagyobb küldöttség Kárpátokon túli városokból, zömében fiatal szakemberek, akik ezen a területen szeretnének szakmai jövőt építeni maguknak. Vénig szerint egyre több polgármesteri hivatal szeretne befektetni parkokba, zöldövezetekbe, hiszen a tömbházépítkezések káoszában most döbbennek rá, hogy egyre több az ingatlan, és egyre kevesebb a park. Ezt ellensúlyozandó, sok önkormányzat pályázik új parkokra, a nagykárolyi oázis ugyanakkor követendő szakmai fogódzót jelent a most születő új városi erdős területek számára is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában
2025. július 08., kedd

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket
2025. július 08., kedd

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni
2025. július 08., kedd

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét

Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét
2025. július 07., hétfő

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?

A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?
2025. július 07., hétfő

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki

Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki