Mintegy 150 millió lejből épül fel a háromszintes, 12 ezer négyzetméteres brassói utasterminál
Fotó: Brassó megyei tanács
Várhatóan jövő nyárra megépül a brassói nemzetközi repülőtér utasterminálja, miután aláírták az erről szóló kivitelezési szerződést. A tervek szerint csúcsforgalom idején egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehet majd zökkenőmentesen kiszolgálni a leendő létesítménynél.
2019. augusztus 23., 19:112019. augusztus 23., 19:11
2019. augusztus 24., 10:592019. augusztus 24., 10:59
Aláírták a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér utastermináljának kivitelezési szerződését – adta hírül közösségi oldalán Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke. Az önkormányzat vezetője szerint sikerült minden akadályt leküzdeni, ennek megfelelően kezdődhet a tervezés és az építés. A brassói közgyűlés elnökének tájékoztatása szerint a szerződés értéke 145,58 millió lej áfával együtt.
A most már végleges nyertesnek számító Bog’Art Kft., az UTI Grup és az UTI Facility Management Rt. cégekből álló konzorcium
A kivitelezőnek három hónap alatt kell elkészítenie a terveket, beszereznie a szükséges engedélyeket, majd további kilenc hónap alatt végrehajtania a tulajdonképpeni építkezést, és beszerelje a berendezéseket, hálózatokat. A Cenk alatti város légikikötőjének utasterminálja háromszintes lesz, a teljes felülete közel 12 ezer négyzetméter, és a neves brassói építész, Dorin Ștefan tervei alapján készül.
Dorin Ștefan építész egyébként az utasterminál látványtervének két változatát is elkészítette, az első az erdélyi gótikus építészetre jellemző csúcsívekből és az első vidombáki repülőgyár 1930-ban épült, ipartörténeti jelentőségű csarnokának szintén íves boltozatából inspirálódott. Végül a brassói önkormányzat a második, egyszerűbb változat mellett tette le a voksát, mert az anyagi megfontolások bizonyultak döntőnek, a gótikus ívekről való lemondással ugyanis mintegy tízmillió eurót spóroltak. A rendszert úgy tervezik, hogy csúcsforgalom esetén egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehessen zökkenőmentesen kiszolgálni, valamint az is szempont volt, hogy a terminál utólag bővíthető. Adrian Veştea megyei tanácselnök közölte, ha az utasterminál megépül, tulajdonképpen 90 százalékban a teljes beruházás kész lesz, ugyanakkor a napokban a bekötőutak és vezérlőrendszerek megvalósítására is kiírták a közbeszerzést.
A tanulmányok szerint a brassói reptér működése első tíz évében érné el az egymilliós utasszámot, ami visszaosztva azt jelenti, hogy a három környező megye lakói ez alatt 140 évnyi autóutat, és 5,6 millió euró értékű üzemanyagot spórolnak meg. Első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charterjáratokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Szakértők kiszámolták, mit jelent Brassó, Kovászna és Hargita megyének a repülőtér megépítése: jelenleg a térségből a legközelebbi repterekhez átlag háromórás autóút vezet, ez azonban lecsökkenne átlagosan egy órára. A légikikötő megépítésének rengeteg támogatója, de több ellenzője, kerékkötője is volt az évek során. Miközben Brassó megyében és Székelyföldön úgy látják, a reptér megépülése egyik fontos eleme lehet a gazdasági fellendülésnek, Bukarestben megkérdőjelezik a létjogosultságát.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!