Mintegy 150 millió lejből épül fel a háromszintes, 12 ezer négyzetméteres brassói utasterminál
Fotó: Brassó megyei tanács
Várhatóan jövő nyárra megépül a brassói nemzetközi repülőtér utasterminálja, miután aláírták az erről szóló kivitelezési szerződést. A tervek szerint csúcsforgalom idején egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehet majd zökkenőmentesen kiszolgálni a leendő létesítménynél.
2019. augusztus 23., 19:112019. augusztus 23., 19:11
2019. augusztus 24., 10:592019. augusztus 24., 10:59
Aláírták a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér utastermináljának kivitelezési szerződését – adta hírül közösségi oldalán Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke. Az önkormányzat vezetője szerint sikerült minden akadályt leküzdeni, ennek megfelelően kezdődhet a tervezés és az építés. A brassói közgyűlés elnökének tájékoztatása szerint a szerződés értéke 145,58 millió lej áfával együtt.
A most már végleges nyertesnek számító Bog’Art Kft., az UTI Grup és az UTI Facility Management Rt. cégekből álló konzorcium
A kivitelezőnek három hónap alatt kell elkészítenie a terveket, beszereznie a szükséges engedélyeket, majd további kilenc hónap alatt végrehajtania a tulajdonképpeni építkezést, és beszerelje a berendezéseket, hálózatokat. A Cenk alatti város légikikötőjének utasterminálja háromszintes lesz, a teljes felülete közel 12 ezer négyzetméter, és a neves brassói építész, Dorin Ștefan tervei alapján készül.
Dorin Ștefan építész egyébként az utasterminál látványtervének két változatát is elkészítette, az első az erdélyi gótikus építészetre jellemző csúcsívekből és az első vidombáki repülőgyár 1930-ban épült, ipartörténeti jelentőségű csarnokának szintén íves boltozatából inspirálódott. Végül a brassói önkormányzat a második, egyszerűbb változat mellett tette le a voksát, mert az anyagi megfontolások bizonyultak döntőnek, a gótikus ívekről való lemondással ugyanis mintegy tízmillió eurót spóroltak. A rendszert úgy tervezik, hogy csúcsforgalom esetén egyszerre legalább három, 180 férőhelyes repülő utasait lehessen zökkenőmentesen kiszolgálni, valamint az is szempont volt, hogy a terminál utólag bővíthető. Adrian Veştea megyei tanácselnök közölte, ha az utasterminál megépül, tulajdonképpen 90 százalékban a teljes beruházás kész lesz, ugyanakkor a napokban a bekötőutak és vezérlőrendszerek megvalósítására is kiírták a közbeszerzést.
A tanulmányok szerint a brassói reptér működése első tíz évében érné el az egymilliós utasszámot, ami visszaosztva azt jelenti, hogy a három környező megye lakói ez alatt 140 évnyi autóutat, és 5,6 millió euró értékű üzemanyagot spórolnak meg. Első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charterjáratokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Szakértők kiszámolták, mit jelent Brassó, Kovászna és Hargita megyének a repülőtér megépítése: jelenleg a térségből a legközelebbi repterekhez átlag háromórás autóút vezet, ez azonban lecsökkenne átlagosan egy órára. A légikikötő megépítésének rengeteg támogatója, de több ellenzője, kerékkötője is volt az évek során. Miközben Brassó megyében és Székelyföldön úgy látják, a reptér megépülése egyik fontos eleme lehet a gazdasági fellendülésnek, Bukarestben megkérdőjelezik a létjogosultságát.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
szóljon hozzá!